Élő
Rovás
|
|
|
Élő
Rovás
|
|
|
Élő Rovás |
Hosszú vajúdás után végre elindult az a folyamat, ami a világ rovásírói számára megkísérli összefoglalni ősei által a magyarságra hagyott íráskultúra emlékeit, egyben egységesíteni a különféle betűk használatát. 2008. október 4-e meghatározó lépés volt ebben az irányban.
Az előzményekhez tartozik, hogy július 12-én az Írországban élő amerikai Michael Everson tucatnyi magyarországi rovásíró részvételével igyekezett a Unicode rendszerhez illeszthető és oda beadható szakanyagot összeállítani. A jelenlévő Országos Ómagyar Kultúra Baráti Társaság Rovásírás Szakosztálya nevében Libisch Győző, a Forrai Sándor Rovásíró Kör részéről Friedrich Klára és Szakács Gábor, továbbá Dr. Hosszú Gábor egyetemi docens, a Rovás Szabvány számítógépes betűkészletének készítője egyeztetett álláspontjukat továbbítás céljából átnyújtották Everson úrnak. Erről az Arany Tarsoly augusztusi száma tájékoztatta olvasóit.
 |
|
Böszörményi János, Zomoráné Cseh Márta és Jenő fia |
Noha később
csatlakozott a megállapodáshoz a Szegedi Rovásíró Kör, augusztus 20-án pedig
a Magyarok VII. Világkongresszusa határozatban kérte fel az egyetemes magyarságát
a szabvány betűkészletének használatára, a későbbiekben úgy Eversonnal, mint
a tanácskozáson részt nem vett rovásírókkal bizonyos nézeteltérés támadt és
szükségessé vált egy szélesebb körű megbeszélés, amelynek határozatait önállóan
is be lehet terjeszteni az USA székhelyű Unicode bizottságnak. Ennek megszervezésére
vállalkozott az időközben létrehozott Magyar Rovásírók Közössége nevében az
említett Hosszú Gábor, Rumi Tamás és Sipos László, akik mintegy száz meghívót
küldtek szét a Kárpát-hazában. Közülük 59-en, Erdélyből például Zomoráné Cseh
Márta és Jenő nevű fia, jöttek el október 4-én a Gödöllői Petőfi Sándor Művelődési
Házba.
 |
 |
|
Sólyom
Ferenc (állva) és
Libisch Győző (ülve) |
Szakács
Gábor és
Friedrich Klára |
A helyszín kiválasztása
nem volt véletlen. Éppen húsz esztendővel ezelőtt, 1988-ban látott napvilágot
a Művelődési Központ kiadásában Forrai Sándor "Az írás bölcsője és a
magyar rovásírás" című, korszakos kötete. A szervezők ezzel is tiszteletüket
kívánták kifejezni a 2007-ben elhunyt mester előtt, akinek Zsolt nevű fia köszöntötte
az egybegyűlteket. Ezt tette Gémesi György is, Gödöllő polgármestere, aki a
tanácskozás helyszínét rendelkezésre bocsátotta, továbbá Szakács Gábor, aki
egyben beszámolt a rovásírás örömteli terjedéséről és felkérte a résztvevőket,
"hogy ezt a napjainkra ezrek és ezrek által használt rendszert úgy finomítsák,
pontosítsák, szabványosítsák, hogy az ne okozzon zavart az említett tömeg számára."
 |
|
Forrai
Zsolt és Friedrich Klára
|
A távol keleti nyelvekben, köztük a japánban is járatos Sípos László levezetőként működött közre, Hosszú Gábor és Rumi Tamás szakmai előadóként szólalt fel. Mindenkit felsorolni nem lehet, ezért sorrendiség nélkül csupán néhány példa: Dittler Ferenc az összerovásról, Hódos László az által felújított Forrai Sándor vándorkiállításról, Joóné Virág Erzsébet a kialakulásának egyik feltételezhető módozatáról, Libisch Győző a történelmi hitelesség fontosságáról, Sólyom Ferenc a rovás Ö és Ü betűk előforduló felcseréléséről, Friedrich Klára a két rovás K betű használatáról, Tisza András a számítógépes rovásról, Vér Sándor a nyílt E, valamint a Dz, DZS betűk lehetséges rovásjeleiről tájékoztatta a résztvevőket.
 |
 |
 |
|
Budaházi
Éva (Forrai Sándor Rovásíró Kör tag)
jelvénytervei a tanácskozáshoz |
||
Ezt követően szekció, azaz
csoport megbeszélések következtek, amelyek megállapodásait és javaslatait a
csoportvezetők ismertették. Ezek ismeretében a Tanácskozás több lényeges határozatot
hozott, mindenek előtt elfogadta a székely-magyar rovásírás elnevezést és kijelentette,
hogy az a "magyarok jelenleg is élő és egyetemes írásrendszere…használata
a jelenkorig megszakítás nélkül folyamatos, sohasem vált holt írássá".
Az írás mindkét irányban használatos, de lényegesen gyakoribb a jobbról balra
haladó, a szabványtervezet pedig lehetővé teszi a korábban nem kis vitára okot
adó kis- és nagybetűk megkülönböztetését is. A betűkészlet alapja a július 12-én
elfogadott, 8- bites kódolású Rovás Szabvány betűkészlete (http://rovasirashonlap.tar.hu/betuk).
Ebben egyaránt megtalálhatók a székely-magyar történelmi és újkori betűk, a
történelmi összerovások (ligatúrák), számrovások, bogárjelek és írásjelek (pl.
vessző, idézőjel, kérdőjel jobbról balra néző alakja is).
A helyszíni határozathozatal halaszthatatlanul fontos volt, mivel kötötte a
Unicode-hoz történő idei beadás határideje. A 106 oldalas beadvány ábrákkal,
fényképekkel, táblázatokkal, nemzetközi hivatkozásokkal, bizonyítható forrásokkal,
majd hetven (!) magyar rovásíró nevével került az Amerikában székelő döntéshozókhoz.
A többi már nem rajtunk
múlik. De bármi legyen is a döntés, őseink reánk hagyományozott írásműveltségét
eltörölni már nem lehet és beteljesül a neves szobrász, Fadrusz János mondása,
mely szerint "Miénk volt, mi fönntartottuk és fönntartjuk, immár mindörökre
a magunkénak, magyarnak…". Ebben végzett önzetlenül áldozatos munkájáért
köszönet Forrai Sándor tanár úrnak ott fenn a Mennyekben!
Tudósítónktól
Arany Tarsoly 2008 november
Vetráb József Kadocsa
és Sípos László fényképei
 |
|
Élő
Rovás
|
|
|