Nyitólap

ÉLŐ ROVÁS

Fiatalság tartalmas jövőképpel

A jövőről csak úgy érdemes beszélni, ha mellé tudjuk rakni azokat a fiatalokat, akik abban élni is fognak és tudásukkal majd megvalósítják a jelen elképzeléseit. Kormos Krisztián kiskunhalasi egyetemista erre készül.

2005-ben a Forrai Sándor Rovásíró Kör szervezte VI. Kárpát-medencei Rovásírásverseny és Műveltségi Találkozó összerovás feladatcsoportjában a kiskunhalasi középiskolás Kormos Krisztián nem csak a legjobbnak bizonyult, hanem felső tagozatos tanítványait is a döntőbe juttatta. A ma már egyetemista fiatalember kérésünkre felelevenítette, hogyan kezdődött nála a rovásírás szeretete.
- Az első ábécét, a Nickolsburgi jelsor egy változatát a nyelvtankönyvemben találtam. A mellette lévő szövegemlék idézetből azonnal rájöttem, hogy nem egyszerű betűírásról van szó, így elkezdtem utánajárni az írásmódnak. Végül annyira megtanultam, hogy ezzel jegyzeteltem az olyan órákon, amelyeken a tanárok nem kérték be a jegyzeteket. Mindig összetett írásként, összevonásokkal és magánhangzókat kihagyva írtam és erre buzdítottam tanítványaimat is. Ez nem okoz nehézséget, hiszen még ezen a latin btűs szövgn is szmléltthtő (nem íráshiba - Sz.G.), hogy az agy hiányos szöveget is meg tud érteni, ezért használhatták elődeink is.
Világos okfejtés, így nem csoda, hogy Krisztiánnak nem kellett győzködnie a Református Kollégium Silády Áron Gimnáziumának igazgatónőjét, hogy az intézmény tanulójaként másoknak is átadhassa megszerzett tudását.
Egy évvel később, immáron 18 évesen kapta Friedrich Klára rovásírás-kutatótól a felkérést, hogy helybeliként nézzen utána a kiskunhalasi rováspálcáknak! Mivel ezek létezéséről korábban nem tudott, a felkéréshez csatolt tájékoztató ismeretében kereste fel a kiskunhalasi Thorma János Múzeumot, ahol eleinte nem találták az említett tárgyakat. Krisztián azonban nem tágított, hanem levéltári kutatási engedélyt szerzett és a korabeli dokumentációban meg is lelte, amit keresett. A kutatás a levéltáros érdeklődését is felkeltette, aki segített előkeríteni a múzeumi leltári számokat. Ezeket küldte el Klárának, aki a leltári számok alapján Pótnyomozás a kiskunhalasi rovásírásos pálcák ügyében címmel megírta azok kalandos történetét.
Krisztián ma már a számítógépes rovásírás egyik hazai szakértője.
Szerinte bárki megtanulhatja, hiszen egyszerű gépelésről van szó. Az ő rendszere (a Rovás-K) elsősorban a Microsoft Word szerkesztővel kompatibilis, ezért elég latin betűkkel begépelni a szöveget, ami a rendszerével átírható rovásra és speciálisan alakítható. A kész szöveg akárhova beilleszthető, bármilyen gépen megjelenik, önmagától jobbról balra halad, latin betűkkel egyszerre használható, tehát teljes a kompatibilitása. Word híján lehet eleve rovással is gépelni. Ingyen elküldi bárkinek, aki ír neki a muad.dib@citromail.hu címre, bár pillanatnyilag még a www.verzohold.gportal.hu oldalról is letölthető, de mivel ez más témájú honlap, ezért előbb-utóbb lekerül onnan.
Az egyetem és a rovásírás mellett mással is foglalkozik. Két évvel ezelőtt azzal az ötlettel kereste meg barátját, Pagács Józsefet, hogy olyan alkotást készítsenek, ami, bár nem művészfilm, a misztikus vonulatba tartozik. A megvalósításba bevonták másik barátját, Nagyapáti Tamást, akivel közösen rendezték és vágták az akkor még kölcsönkamerával két évig készített felvételeket, amelyeken Pagács több barátjukkal együtt, szereplőként is közreműködött. Az Árnyékküszöb című száznegyven perces film olyan fiatalokról szól, akik barátjuk megmagyarázhatatlan öngyilkosságának okát igyekeznek kideríteni. A thriller műfajú filmben Krisztián is szerepel, saját különös álmait követi, amelyekben az elhunyt próbálja felvenni vele a kapcsolatot. A DVD-n is hozzáférhető filmet jelképes összegért árulják, de a Youtube-on egy alacsonyabb minőségű, vágott változata megnézhető. Az előmunkálatok során izgalmas események történtek az alkotókkal is, Krisztiánba például belecsapott a villám, de ezt úgy ő, mint a nála lévő laptop és a rajta lévő filmanyag túlélte.
Mindemellett a tanulást sem hanyagolta el. A gimnáziumban elsajátított török nyelvvel eredetileg csak az volt a célja, hogy egy magyarhoz hasonló, tehát számára könnyen megtanulható nyelvből levizsgázzon. Mivel őstörténeti szempontból a türk népek, köztük a törökök, főleg nyelvi szempontból is közel állnak a magyarhoz, ez jó választásnak tűnt számára. Nem csoda, hogy e-mail (villámlevél) elérhetősége a Muad-Dib a Dűne című regényéből származik, de az azon megadott neve valóban törökül olvasható.
Kormos Krisztián azok közé tartozik, akik nem csak beszélnek a magyar őstörténetről, hanem tanulmányozzák is, és ezt példamutató módon beépítik jövőképükbe. Erről így nyilatkozott:
- Török tolmácsolást már eddig is végeztem és ezt a magyar őstörtént kutatása mellett a továbbiakban is folytatni szeretném. A rovásíráshoz való viszonyom természetesen változatlan, jegyzeteim egy részét mind a mai napig azzal írom. A rovásírás jelenleg reneszánszát éli és egyre kevésbé kell attól tartanunk, hogy az emberek bambán néznek a szó hallatán, sokan legalább pár betűjét is ismerik.

Szakács Gábor
Arany Tarsoly 2011 április

Nyitólap

ÉLŐ ROVÁS

Fiatalság tartalmas jövőképpel

Oldal tetejére