Nyitólap

ÉLŐ ROVÁS

Rovásfeliratos településtáblák

Az ember úgy gondolná, hogy vannak olyan mozgalmak, amelyeket nem lehet elrontani. Az élet bebizonyította, hogy nincsenek kivételek.

2003. június 21-én Csíkszeredában tartotta a Magyarok Világszövetsége Erdélyi Társasága a Quo vadis Székelyföld? konferenciát, amely megfogalmazta Székelyföld és a székelység
autonómia, azaz önrendelkezési törekvéseit. Ennek részeként javasolta a Székely Nemzeti Tanács létrehozását, zárónyilatkozatában pedig kérte

"… székely településeink önkormányzati testületeit, hogy a helységtáblákon tüntessék fel a települések nevét a székely rovásírással is!"

Akkor és ott elkezdődött valami, aminek nyomán először Székelyföldön, majd Magyarországon a Forrai Sándor Rovásíró Kör vállalása, a Felvidéken pedig Z. Urbán Aladár (a Felvidéki Palóc Társaság elnöke) körlevele nyomán örvendetesen szaporodtak a rovásfeliratos településtáblák a Kárpát-hazában.

Az általam közétett és eddig mindenki által elfogadott tájékoztatás szerint csak bizonyos feltételek mellett maradhatunk hűek a csíkszeredai tanácskozás elképzeléseihez:

- A települési rovásfeliratos táblákat helyben kell kezdeményezni, ami jelzi, hogy az adott település kiáll a székely önrendelkezés mellett!

- Nem lehet üzleti vállalkozás, azaz bármely az adott településhez tartozó cég, személy, ingyenesen vállalja (és vállalta eddig is) a faanyag biztosítását és a reá kerülő felirat elkészítését, ami elkötelezettségüket bizonyítja. Az önkormányzat, mint kezdeményező, természetesen maga is vállalhatja a táblaállítást.

- Mivel egyéni kezdeményezésekről van szó, minden település saját elképzelései szerinti és díszítésű táblát állít, ezzel azok sokszínűségét, egyediségét biztosítja, ami így válik a Kárpát Haza díszévé, egyben idegenforgalmi látványossággá is, jóllehet nem ez az elsődleges cél.
- Fémből készült és reá nyomatott rovásbetűkkel is készülhetnek táblák, de ezeket a település határában az egyes önkormányzatok hivatalos településtábláiként az összes átmenő főútvonalak mentén egyidejűleg szükséges kihelyezni. Hogy első ránézésre is megkülönböztethetők legyenek a többi településétől, javasolt a felirat mellé saját címerük feltűntetése is a táblán!

- A táblaállításhoz csupán területfoglalási engedély, továbbá az elektromos művek és az útügyi hatóság szakvéleménye szükséges,
hogy a táblákat az út szélétől, valamint az elektromos vezetékektől és oszlopoktól milyen távolságra helyezzék el. Ha szükséges, az engedélyeztetési eljárás és költségeinek (eddig sehol nem voltak) részletei megkérdezhetők a Budapest, XVI. ker. Önkormányzattól, hiszen ott 2010. június 17-én saját elképzelésük alapján már felavatták a fémből készült hivatalos településhatárt jelző táblákat.

- A rovásfelirat kizárólag a székely-magyar rovásábécé hagyomány alapú betűit használhatja. Ezzel elkerülhető, hogy mindenki a neki tetsző elmélet szerinti feliratot készítsen. Mivel ez a betűsor legtökéletesebben a kortárs rovásírás atyja, a 2007-ben elhunyt Forrai Sándor munkásságához köthető, köszönetnyilvánítás is korszakos tevékenységéért, hiszen nélküle aligha létezhetne ez a mozgalom. Az ettől eltérő rovásfeliratok nem kapcsolódnak a csíkszeredai nyilatkozathoz, ezért azok ilyetén felavatása nem lehetséges (ahogyan a helyesírásilag hibás latin betűs feliratot sem avathat nyelvtanár).

Ez a táblaavatás akkor ad maradandó élményt a település lakóinak, ha lehetőség szerint ünnepség is társul hozzá. Ennek javasolt részletei:

- A rovásírás történetének rövid ismertetése.

- Az avatás keretében kizárólag helybéli személyek (ha lehetséges, népviseletbe öltözött felnőttek és gyerekek) énekkel, verssel, tánccal adnak ünnepi jelleget az eseménynek, szervezetek mondanak köszöntőt, felelevenítik a táblaavatás előzményeit a kezdeményezéstől
a megvalósításig.

- A Forrai Sándor Rovásíró Kör vezetője, vagy megbízottja
tolmácsolja a Székely Nemzeti Tanács alelnöke, Borsos Géza üzenetét, megköszöni a településnek a rovásfeliratos táblaállító mozgalom eredeti szellemiségével, azaz a székely önrendelkezési erőfeszítésekkel történő azonosulást, a hagyományos székely-magyar rovásírás felkarolását, ápolását. Végezetül átadja a Borsos Gézától kapott székely nemzeti lobogót a település által kijelölt személyeknek.

- Ahol lehetséges, az eddigi tapasztalatok alapján a helybeli történelmi egyházak képviselői megáldják a rovásfeliratos táblát az ünneplőkkel együtt.

Az eddigi példák alapján lehetőség van a fent leírt feltételek szerint állított táblák utólagos, műsoros avatására is, ahol az eredeti táblaavatás idején nem tudtak erről a lehetőségről. A mozgalom erősödését jelenti, ha az újonnan belépő település az avatás előtt értesíti a korábbi táblaavatókat az örömteli eseményről és arra írásban meghívja őket. Értelemszerűen elsősorban a közelebbi települések küldöttségeire számíthat, akik maguk is készülhetnek a meghívóval egyeztetett rövid műsorral az ünnepi alkalomra. Az elérhetőségeket a Forrai Sándor Rovásíró Kör vezetője kérésre megküldi.

Végezetül néhány észrevétel. A táblákat jól láthatóan, megfelelő magasságban, nem egy póznára tűzött fa- vagy fémdarabbal illik helyettesíteni! Ez ugyanis csak pót- és látszatcselekvés, hiányzik belőle a mozgalom eredeti szándéka iránti tisztelet, ahogyan abból a kezdeményezésből is, amelyik szabott, 15-25 000 forintos áron ajánlja az egyen formátumú fémtáblák készítését, kihelyezését. Ez a kufárszellem idegen a csíkszeredai kezdeményezés szellemiségétől és a fentebb felsoroltaktól. Rovásfeliratos táblákat természetesen mindenki úgy állít, ahogy akar, de mivel az avatás nem lehet pártpolitikai színezetű sem, ne másokat hibáztasson, ha kimarad abból a nemes szándékból, amelynek keretében eddig (szeptember 1-ig 42, Sz.G.) 34 táblát avattunk.

2011. április 20.

Köszönettel a mozgalom őszinte résztvevői iránt:
Szakács Gábor és Friedrich Klára,
a Forrai Sándor Rovásíró Kör alapítói

Nyitólap

ÉLŐ ROVÁS

Rovásfeliratos településtáblák

Oldal tetejére