A
kemény mag
|
|
|
A
kemény mag
|
|
|
A kemény mag |
Márciusban jött ki a Romantikus Erőszak legújabb, Keménymag című albuma és megjelenés hetében egyből a MAHASZ lista második helyén nyitott. Ebből az alkalomból Sziva Balázs zenekarvezető, zeneszerző, énekessel beszélgetett Szakács Gábor.
Ha nem veszed zokon,
hanyagolom az olyan komolytalan kérdéseket, amelyekre a megszokott válasz, hogy
az illető ilyen tökéletes lemezt még nem csinált, az eddigi legjobb stúdióban
a legkiválóbb hangmérnökkel dolgozott. Inkább arra lennék kíváncsi, milyen mértékben
sodortatjátok magatokat az árral, azaz engedtek a rajongók elvárásának?
Több, mint másfél évtizeddel ezelőtt középiskolás rockzenekarként alakultunk,
mert ebben a formában akartuk elmondani a véleményüket a minket körülvevő világról.
A banda azért tudott ilyen hosszú ideig fennmaradni, mert nem időszakos divathullámokat
lovagoltunk meg. Minden lemezünk az elkészítéséhez szükséges másfél-két éves
korszak lenyomata, az azalatt bennünket ért hatások tükörképe, amiben nincs
szerepe a közönségnyomásnak. Mi az elmúlt 16 évben végig ugyanazt mondtuk, csak
a helyzet változik körülöttünk és közben egyre több embernek nyílik fel a szeme.
A lemez a Keménymag címet viseli, amit általában a futballszurkolók egy bizonyos
csoportjára értenek.
Valóban van áthallás és ilyen jellegű dalunk is, ami nem véletlen, hiszen a
közönségünk egy jelentős része belőlük áll, hiszen mi is ebből a közegből jövünk,
de a koncertjeinken éppúgy megtalálhatóak rockerek, szkinhedek, egyetemisták,
vagy éppen a tinilányok. A lemez címe azonban elsősorban arra vonatkoznak, hogy
a magyar történelem során mindig volt egy kemény mag, akik hősies helytállásukkal
beleszóltak a haza sorsának alakulásába. Például az a 2500 harcos, akik az egri
várat védték, Szondy 150 katonája Drégely falainál, 1500 végvári harcos Szigetvárnál,
a Rákóczi szabadságharcot kirobbantó 3000 kuruc vitéz, Damjanics 1200 vörös
sipkása, 110 Rongyos gárdista Sopronnál, a Puma repülőszázad 48 vadászpilótája
a II. világháborúban vagy az az 1200 Pesti Srác a Corvin-közben, akik képesek
voltak megállítani a szovjet hadsereget... Tetteiket ma legendák, népmesék és
népdalok őrzik. A CD nyitónótája például a mindmáig tévesen kalandozónak nevezett
őseinkről szól és a hivatalos történelemkönyvekkel ellentétben az igazságot
szeretné bemutatni. Felsoroljuk, hogy hol fordultak meg a magyarok a dán határvidéktől
a Pireneusokon át egész az Atlanti -óceánig, és ha belegondolsz, már az is óriási
teljesítmény, ha az ember lóháton bejárja ezeket a helyeket, nemhogy közben
még győztes csatákat is vív! De énekelünk a híres dél-alföldi betyárvezér Rózsa
Sándor 1948-as szabadcsapatáról is. A Keménymag dalai összességükben a nemzeti
büszkeségről szólnak.
Az évek múlásával változott-e a dalszerzési módszeretek? A kezdeti időszakhoz
hasonlóan kész szerzeményeket adsz át zenésztársaidnak, amelyeket ők saját hangszereikkel
kiegészítenek, vagy ezeket próbateremben, esetleg stúdióban alakítjátok ki a
semmiből?
Az utóbbi változat Magyarországon már csak anyagi okokból sem működne. A dalok
vázát 80%-ban, sok esetben még a dobokat is, én dolgozom ki, hiszen a magyar
népzene ritmusa alapvetően határozhat meg egy nótát. A hangszerelést Kovács
Ricsi basszusgitárossal csináljuk és amikor már összeálltak a dalok, a lemezfelvétel
előtt egyhónapos próbafolyamatot tartunk, hogy a rockzenei alapot a többiekkel
(Talabér Péter gitáros és Kováts Balázs dobos) közösen véglegesre csiszoljuk.
Mivel a zenénkben fontos szerepet játszanak a népzenei hatások, ezért lényeges,
hogy Bese Botond magyar dudás és Tumbász Marci hegedűs is hozzátegyék a saját
ötleteiket. Az utolsó 2-3 próbán kimondottan a népzenészekkel dolgozunk és bár
általában ezekkel a hangszerekkel kapcsolatban is van elképzelésem, minthogy
népi hangszereken nem játszom, ennek végleges formába öntése inkább az ő feladatuk.
A pár éve egyébként a Vágtázó Csodaszarvasban is játszó Botond minden hangnemhez
külön hangszert gyártott, Marci pedig sokoldalú muzsikusként a változatosság
kedvéért ezúttal citerázni fog, mert erre a lemezre nem készült olyan dal, ami
hegedűt kívánt volna.
Örök kérdés, hogy a világ
éppen adott állapotát tükrözi a pop/rock vagy fordítva? Úgy is mondhatnám, hogy
melyik az igazi felelős az elharapódzott durvaságért, erőszakért?
Biztos, hogy ez oda-vissza történik, hiszen a zene rezgés és a zene és a világ
rezgése kölcsönhatásban van. Ha a kérdést a hazai helyzetre érted, biztosra
veszem, hogy ahogy egyre száguldottunk a szakadék felé az elmúlt 8 évben, az
valószínűleg a zenére is ugyanúgy hat, mint az emberek lelkére. Ha durvul a
világ, durvul a mondanivaló is. Mi a hangzásunkban és a szövegeinkben is magyarok
akarunk maradni, mert számunkra ez a legfontosabb, a mai irányított szellemi
terrorban pedig a legnagyobb lázadás.
A szövegvilágnál maradva,
a Romantikus Erőszak dalaira jellemző az erős politikai töltet. Létezik-e politikamentes
zene és ha igen, akkor milyen?
Az 1970-es évek végének Magyarországán látszólag teljesen politikamentes pop
zenét játszott például a Neoton, de ismerve a színfalak mögötti világot, mondhatjuk-e,
hogy a menedzserüknek és a hanglemezgyár egykori mindenhatójának, Erdős doktornak
a tevékenységét és szemléletét ismerve ebben nem volt jelen a politika, hiszen
minden eszközzel igyekezett ellehetetleníteni a P.Mobilt és a Beatricét, meg
a többi, a korabeli társadalmi rendszernek nem kívánatos, tűrt, vagy egyenesen
tiltott bandát?
De visszatérve a kiinduláshoz, hogy van-e tisztán politikamentes zene, úgy látom,
hogy ez csak nálunk kérdés. Az 1972-es észak írországi véres vasárnapról számos
ír származású zenész emlékezett meg és ha a BBC lejátszásukat le is tilthatta,
az szóba sem került, hogy ezek a művészek miért politizálnak. Ha Magyarországon
valami hasonlót csinálsz, például a 2006. október 23-i eseményekkel kapcsolatban,
azonnal megbélyegeznek. Pedig a két esemény között szoros a párhuzam, még ha
nálunk nem is haltak meg emberek, bár az nem a rendőrökön, hanem csak a jó Istenen
múlott.
Nekem úgy tűnik, hogy
egyre inkább előtérbe kerül Jim Morrison egykori dalszövege: I want the world
and I want it now (A világot akarom, és most!). Ez azonban tanulás, tudás nélkül
csupán üres óhaj marad, tehát nem mindegy, hogy mi hangzik el a színpadon és
a lemezen.
Aki kiáll a színpadra, az felelősséget is visel. A nemzeti radikalizmus a fiatalok
között először egyértelműen a hazai szkinhed szubkultúrában jelent meg, ahová
sokadmagammal én is tartoztam annak idején. Akkoriban ez inkább egy életérzés
volt, valaminek a kezdete. Hol voltak például még a napjainkban már kapható
ilyen témájú, igaz történelmi kötetek, a nemzeti könyvesboltok? Én 1991/92-ben
Magyar Adorján Csodaszarvas című könyvével kezdtem, mostanra viszont
csak ebben a témában kapható legalább tíz jó kiadvány. De a RomEr példájánál
maradva, egy dalszöveg is ráirányíthatja a figyelmet nemzeti értékeinkre.
Van-e olyan híres külföldi
zenekar, amelyhez szívesen hasonlítod magatokat?
Ez nem könnyű, mert a mi zenénk sajátosan kárpát-medencei gyökerű, ezért főleg
zenei értelemben, hozzáállásbeli és talán műfaji hasonlóság jöhet szóba. Egy-két
olyan külföldi csapatot említhetek, amelyik szintén tradicionális népzenével
ötvözte a nyers muzsikáját, mint például a Pogues. Náluk elektromos gitár ugyan
nem volt, de ennek ellenére elég vadul játszottak, mint ahogyan a bostoni írekből
álló Dropkick Murphys vagy a kanadai Real McKenzies. Ők mind a tradicionális
ír és skót dallamokat ötvözik az Oi! és a punk lendületével. Az epikus dalaink
pedig talán a skandináv folk metál zenekarok történelmi témájú dalaival mutatnak
némi hasonlóságot.
Mely zenekarok előtt
és után játszotok szívesen?
Az utóbbi években inkább önálló koncerteket adunk, de nem felejtettük el, hogy
honnan jöttünk és segítjük a fiatal bandákat. Tudom, hogy a zeneiparban hatalmas
pénzösszegek fizetnek az előzenekarok a főcsapatnak, hogy előttük játszhassanak.
Nálunk ez elképzelhetetlen, sőt inkább mi fizetjük a vendégzenekarunk útiköltséget.
Számodra bizonyára minden
lemezetek kedves, ezért inkább az érdekelne, hogy volt-e olyan dal, esetleg
album, ami meghatározó volt a zenekar szempontjából?
Amikor 2003 tavaszán az Zárva a Mennyország lemezünket készítettük, felkerült
rá a Büszke Botond című dalunk, amelyen a Muzsikás együttes alapítója, ifj.
Csoóri Sanyi hegedült és furulyázott, valamint Márczi Anna énekelt. Akkor fordult
elő először, hogy a zúzós zene mellett a furulya, hegedű, és a népi ének is
ugyanolyan hangsúlyos szerepet kapott egy dalunkban. Mindez együtt minőségi
ugrást, változást jelentett számunkra, el is határoztuk, hogy elkészítjük a
Hun és magyar mondák lemezünket. Ettől kezdve a koncerteken már nem csupán egy-egy
nótával adóztunk a népzenének, hanem a régebbi dalokat is megvizsgáltuk, hogy
melyikhez tudnánk népzenét illeszteni. Nem sokkal később Bese Botond is állandó
zenekari tagként lépett be. Ez a dal indított minket a jelenlegi irányba, mert
annyira megtetszett a hangzása.
Mennyire köszönhető a
Hungarica sikerének a Romantikus Erőszak felfutása?
A Hungarica megalakulásakor a RomEr már évek óta a nemzeti rock műfaj kultikus
bandájának számított. Még 2003 őszén összehoztam egy kis független kiadót Hadak
Útja néven, amely főképp a saját anyagainkat gondozta. Ez mára beolvadt a Hammer
Recordsba és az egyik labelje lett, azzal a feltétellel, hogy beleszólási jogom
van abba, hogy mi jön ki ez alatt a címke alatt. A Hammeresekkel a Hungarica
kapcsán ismerkedtem meg és kétségtelen, hogy az ő kiadó hátterük és terjesztőhálózatuk
sokat segített.
Milyen eseményekre készültök?
A banda tavaly új CD-vel és két telt házas Wigwam koncerttel ünnepelte 15 éves
jubileumi évét, de azóta is folyamatosan dolgozunk. Az idei új albummal egyidőben
jött ki egy idehaza különlegességnek számító korlátozott példányszámú bakelit
kislemezünk. A Keménymag lemezbemutató koncertje pedig, ahogy a legutóbbi lemezünknek
is, a nyári szabadtéri fesztiválok után lesz október első felében Budapesten,
ahol a korong teljes anyagát eljátsszuk majd. Néhány napja pedig részt vettem
egy dal elkészítésében, többek között a Kormorán énekeseivel, amely a Nemzeti
Érzelmű Motorosok Trianon 90 című válogatás CD-jén lesz hallható hamarosan.
Szakács Gábor
Rockinform 2010 június
 |
|
A
kemény mag
|
|
|