A
szakrális somogyvári Kupavár
|
|
|
A
szakrális somogyvári Kupavár
|
|
|
A szakrális somogyvári Kupavár |
Folytatódik a Kárpát-medencében páratlan, a Kupavárhegyet hármas sáncrendszerrel övező, teljes egészében megmaradt védmű-rendszer feltárása.
 |
1972. július
1-ét mutatta a naptár. Bakay Kornél, László Gyula közvetlen tanítványa, a Magyar
Tudományos Akadémia Régészeti Intézetének topográfiai csoportvezetője odahagyva
fővárosi állásait, megkezdte a somogyvári Kupavárhegy feltárását. Noha a helyszín
akkoriban nem túl sok jóval kecsegtetett mivel szőlő és akácerdő borította,
szeméttelep is működött rajta, jelentősége ma már egyértelműen bizonyított.
A régész persze nem találomra választotta Somogyvárt kutatása helyszínéül, rendelkezésére
álltak a korábbi adatok, elsősorban Gerecze Péter 1895-96-ban végzett feltárásai,
melyek során megtalálta a hajdan itt állt templom és kolostor maradványait.
 |
 |
 |
 |
|
A Kupavárhegy helyreállított falai |
|
Bakay Kornél tehát 1972-ben
Kaposvárra költözött, hogy a nyári hónapokban megszakítás nélkül folytathassa
munkáját. Ezt megelőzően az államalapítás kori Magyarország egykori központjaira
vonatkozó adatok gyűjtése közben három rendkívül fontos szempontra figyelt,
amelyek hely kiválasztását megkönnyítették: a hazai és nemzetközi írott források,
valamint a feltárhatóság. Ezek együttesen, számára legtökéletesebben Somogyvárott
voltak megtalálhatók.
A történelmi előzmény, hogy
Szent István Koppány legyőzése után annak székhelyét Somogy vármegye ispáni
székváraként használta. Az 1077-ben trónra lépett Szent László, felmenőjének,
Koppány hercegnek tiszteletére, saját temetkező helyéül hatalmas templomot építtetett
ide, ahová azután a dél-franciaországi Languedoc - ma Provence - tartományból
franci bencéseket hívott az apátság és benne majdani saját sírjának gondozására.
A bencés kolostorban 1091-től az 1230-as évekig kizárólag francia szerzetesek
működtek. Ez egyedülálló jelenség a Kárpát-medencében.
 |
 |
 |
 |
|
A 2008 szeptemberi feltárás |
||
- Az alapítólevél hiteles
másolata ma is megtalálható a párizsi Nemzeti Könyvtárban. Fénykorában vagy
húsz bencés szerzetes élt és dolgozott falai között, ahol az imádság mellett
igen jelentős tudományos munka folyt. Itt készült a XII. század egyik legfontosabb
forrása, a Somogyvári Királyjegyzék, az első magyar nyelvemléket tartalmazó
Pray kódex franciás zenei anyaga, a Szelepcsényi kódex és a Hahóti kódex. A
munkálatok során feltárták az írószobát, a scriptóriumot is, benne több, mint
nyolcvan könyvfedél-dísszel, amelyek túlélték az elmúlt századokat. Az apátság
egykori méreteire jellemző, hogy a korai kerengő által határolt díszudvara hatszáz
négyzetméter volt, míg csonka Magyarország legnagyobb bencés kolostorának, a
pannonhalminak, százharminckét négyzetméter a díszudvara - tájékoztat az
itt folyt tevékenység jelentőségéről Bakay Kornél régészprofesszor. Felhívta
a figyelmet arra a kevésbé ismert tényre is, hogy a Balaton középkori vízszintje
a jelenlegi 106,4 méternél egykoron több méterrel magasabb volt, így a hajdani
Nagyberek vize egészen Somogyvárig ért. Volt itt kikötő is, maradványait a Kupavárhegy
lábánál meg is találták, amihez külön gyalog- és szekérkapu vezetett.
Ez év augusztusában és szeptemberében
a Koppány vár rendkívül fontos részei kerültek napvilágra. A külső sáncárok
hét méter mély, amit egy gerendákból álló palánkvár határolt, ez napjainkra
sajnos eltűnt. Ezen belül húzódott az északi oldalon a tíz méter mély, V alakú
belső sáncárok, ami a jelenlegi kilátó előtt elérte a húsz méteres mélységet,
végül következett a paltzón, a téglából és kőből épített három és fél méter
széles várfal. Az idei sáncátvágás lehetővé tette, hogy a háromszög alakú fellegvár
teljes védmű-rendszerét megismerjék, s majd feltárják. Nincs ugyanis hozzá hasonlítható
hely a Kárpát-medencében, ahol egy várat hármas sáncrendszer védett, s teljes
egészében úgy maradt, vagyis egészében feltárható. Ez a védmű-rendszer a tűzfegyverek
elterjedéséig csaknem bevehetetlen volt.
1556-ban a budai pasa alig
két nap alatt mégis elfoglalta, mert a magyar haza iránti érzelmi kötődés nélküli,
harminc fős idegen katonasága harc nélkül megadta magát. Ekkorra a bencés szerzetesek
száma négy-öt főre csökkent és ők is elmenekültek. A török, ahelyett, hogy berendezkedett
volna a hadászati szempontból kiemelkedően fontos erődítményben, felgyújtotta
az egész épületrendszert, és a sokkal előnytelenebb, síkvidéki Törökkoppány
települést jelölte ki az újonnan szervezett szandzsák székhelyéül. Ennek a hadászatilag
értelmetlen döntésnek az lehetett a magyarázata, hogy nem akarták, hogy keresztény
hősök megszentelt lelke megzavarja az iszlám hódítókat. Ezért dúlták fel a magyar
királysírokat is. Tehát ezért nem tartotta meg Kupa várát a török, inkább felgyújtotta
és sorsára hagyta. Az elkövetkező századokban a környékbeliek kőbányája lett.
A felsorolt tények ismeretéhez
Bakay Kornél közel két évtizedes, megszakításokkal tarkított munkájára volt
szükség. 1972-ben kezdte és néhány év alatt Magyarország egyik legnagyobb középkori
ásatásává fejlesztette 50-60 munkással, gépekkel dolgozva. A négy hektáros,
azaz negyvenezer négyzetméteres, háromszög alakú területen három-négyméteres
törmelék alól ásták ki az apátság maradványait.
A feltárást először 1977-ben megakasztotta a kommunisták politikai döntése, amikor a neves régészt elmozdították megyei múzeumigazgatói állásából és megakadályozták még a területre történő belépését is. 1981 után engedték vissza, akkor is csak vendégként és nem igazgatóként. 1989-ben ismét leállították a kutatómunkát, így ott egészen 2008 augusztusáig érdemi munka nem folyhatott, hiszen az ásatás szerzői jogvédelem alatt álló tevékenység, ez pedig az ő nevéhez kötődik. Folyt viszont másfajta építkezés, amivel a hajdani Országos Műemlék Felügyelőség hihetetlen károkat okozott a magyar műemlékállománynak, s kivált Somogyvárnak.
 |
 |
|
Vas- és üvegtetős kerengő |
- Környezetidegen vasvázas
kilátótornyot emeltek, korhoz nem illő vas- és üvegtetőt építettek a kerengő
fölé, amiért még állami és Ybl díjat is kaptak az ezt kiötlő személyek, a rekonstrukcióra
adott pénzösszeget pedig arra költötték el, hogy két fogadóépületet húztak fel
- bosszankodik a régész.
A változás 2006-ban kezdődött,
amikor Móring József Attilának, Somogyvár fideszes polgármesterének elmondása
szerint a Műemlékek Nemzeti Gondnokságának igazgatóhelyettese, Dobó Ágota hatvan
milliárdos, az ország negyven különböző műemlék jellegű létesítményét érintő
projektet állított össze. A listán lévőknek nem kellett volna pályázniuk, hanem
közvetlen EU-s forrásból és kormányzati támogatásból jutottak volna a pénzhez.
Később az összeg és a kiemelt létesítmények száma csökkent, a Somogyvár részére
biztosított ötszáz milliós keret is kikerült a tervekből.
- Ezt látva, az önkormányzat
megbeszélést hívott össze, amelyre meghívtuk a kaposvári Püspökséget, a pannonhalmi
főapátságot, a Műemlékek Nemzeti Gondnokságát, a Balaton Fejlesztési Tanácsot,
a Somogy Megyei Múzeumot, védnöknek pedig felkértük a házelnök asszonyt, Dr.
Szili Katalint. Ő el is jött személyesen és bejelentette, hogy az MNG-n keresztül
2008-ban kilenc milliót biztosítanak a munkálatok megkezdésére. Ehhez szeretne
hozzájárulni az önkormányzat saját szerény eszközeivel - ismerteti a közelmúlt
eseményeit a polgármester.
 |
|
Szent László király első sírhelye |
Bakay Kornél is bizakodik,
mint mondja, Dobó Ágota példátlanul áldozatos tevékenysége révén elvi esélye
van annak, hogy még az idén folytatni tudják a sáncárok gépi tisztítását. Mert
nem kisebb dologról van szó, minthogy Somogyvár az egész Kárpát-medencei magyarság
egyik fontos szakrális helyszíne legyen, ahol megmaradt Szent László király
első sírhelye. I. András tihanyi, III. Béla székesfehérvári királysírja mellett
Szent Lászlóé a harmadik, de ez a leghitelesebb, mert régész tárta fel. Az itteni
feltárás jelentősége azonban túlnő egyetlen község lehetőségein, ezért is fontos,
hogy a MNG átvegye az 1983, illetve 1991 óta Nemzeti Történeti Emlékhellyé nyilvánított
műemléket, ahogy tette eddig több tucat kiemelt műemlékkel, köztük Ozorával,
Fertőddel, Edelénnyel.
A teljes feltárás után a
rekonstrukciónál, Bakay Kornél szerint a visegrádi Mátyás palota példáját kell
követni, különösen itt, ahol pontosan tudjuk, hogy milyen volt eredetiben. Az
egész kolostor felépítésére persze aligha lesz lehetőség, de az északi és keleti
szárnyéra talán igen, ezekben a kőtárat és a múzeumi bemutatótermeket szeretnék
elhelyezni. Tervezik az egykori kikötő hangulatának a visszaállítását is, persze
nem a Balaton idevezetésével, hanem a meglévő öreglaki mesterséges tavaknak
a látványával egy félkörös víztükör felülettel. Mindenek előtt azonban el kell
bontani a déli oldal sáncárka fölé épített parkolót, ennek helyén valaha felhúzható,
emelcsős kapu működött, és el kell végezni a romterület bejáratánál lévő téglatörmelékes
feltöltés teljes eltakarítását.
- Ennek a V alakú sáncnak az aljában, tíz méter mélyen kora gótikus, kimunkált, sakktábla mintás padló és ajtókeret köveket is találtunk, ami azt jelenti, hogy még a XIV. században is megvolt a tisztán tartott sáncárok. A különleges terepadottságot viszont lényegesen korábban, már a háromezer évvel ezelőtti bronzkorban is védmű céljaira használták, ezt igazolták az ebből a korból származó nagy számú leletek. Érdekességként említhető, hogy a V alakú lefolyó árok mögött, 2,40 méter mélységben előkerült egy őskori áldozati gödör, benne egy farkas koponyával. Védett állat volt, amelynek nem volt szabad kimondani a nevét, ma sem tudjuk, őseink hogyan hívták ezt az állatot, ezért hívjuk farkasnak - ismerteti a közelmúlt feltárásainak eredményeit a régész.
 |
|
Moring József Attila |
Moring József Attila szerint
égetően szükséges a munka folytatása és az újjáépítés, hiszen a somogyvári Kupavárhegy
már most is a nyári balatoni és kaposvári műsorok állandó helyszíne. Elkerülhetetlen
egy szabadtéri színház, új fogadóépület és a jelenleginél nagyobb, látványosabb
kiállítótér kialakítása. Most csak egy kisebb kamara kiállítás látható, ami
Bakay Kornél útmutatása nyomán, B. Perjés Judit rendezésében a bencések életét
és Szent László somogyvári kötődését mutatja be. A tervekben szerepel díszkivilágítás,
kőtár, Szent László lovas szobra és teljes parkosítás is. És persze nem kerülhető
meg Kupavár egykori legendás urának, Koppánynak az őt megillető és méltó emlékezete
sem.
Szakács Gábor
Fényképek: T. Szántó György
2008 szeptemberében készült,
nyomtatásban
meg nem jelent cikk.
 |
|
A
szakrális somogyvári Kupavár
|
|
|