|
|
|
Az
utazó békenagykövet
|
|
|
Az utazó békenagykövet |
Amikor
Sztálint megkérdezték, nem tart-e a Vatikántól, visszakérdezett. Miért? Hány
hadosztálya van? Labant Csaba békenagykövet, dalszerző-előadóművész, természetgyógyász,
békekövet egészen másképp vélekedik.
![]() |
Szerinte
nem elsősorban a hadvezéreken és a politikusokon, de nem is a bankárokon múlik
a világ sorsa, hanem sokkal inkább az emberek lelki tisztaságán. Azt vallja,
hogy az emberi lélekben nagyságrendekkel hatalmasabb erő lakozik, mint gondolnánk.
- Édesanyám
úgy nevelt, hogy semmiféle dogmatikus dologban ne higgyek, Isten létezésére
és mindenütt jelenlévő szeretetére saját tapasztalatomból ébredtem rá. E benső
felismerés hozta meg azt a tudást, ami több mint hit - mondja.
Még beszélni
is alig tudott, amikor már azon gondolkodott, hogy vajon milyen láthatatlan
erők irányítják a világot, vajon milyen összefüggések lehetnek életünk történései
és gondolataink között?
Már ovis
korában megtanult írni-olvasni, énekelni, elsőként a Magyar Himnuszt, majd
az Örömódát. Tizenéves kora óta járja az országot-világot, hogy minél több
emberrel megossza dalokba foglalt kincseit. Az elszakított országrészek magyarjaiban
igyekszik reményt tartani, ugyanakkor a külföldiektől sem tagadja meg művészetét.
- Mindnyájan
testvérek vagyunk egyazon családból és a kölcsönös megbecsülés, a közös nevező
megtalálása oldhatja csak fel a feszültségeket. Márpedig az, aki nem tiszteli
másokban Isten gyermekét, az saját magában sem tudja meglelni, aki pedig nem
képes megbékélni önmagával, az másokkal is mindig ellenségeskedni fog
- hangzik szájából az alapigazság.
Európa országai
mellett többször megfordult Indiában, Amerikában, Afrikában és Ázsiában is.
Az örök emberi értékek és az ezekkel egybecsengő magyar ősi kultúra gyémántjait
népszerűsíti világszerte feleségével, Adával, a venezuelai származású fuvolaművésznővel.
Kulturális
örökségünk szeretetalapú szellemisége kötelezi, hogy megosszuk más népek fiaival-lányaival
is, természetesen mindnyájunk javára, egyben a világ jobbulására. Jól emlékszik,
amikor épp az '56-os forradalom 50. évfordulójának tiszteletére adott műsort
Dévai Nagy Kamilla művésznővel Délafrikában, és egy feketékből álló rablóbanda
megtámadta a magyar közösség épületét. A biztonsági őröket leütötték, lövöldözés
tört ki, ám derék 56-osaink szempillantás alatt újból Pesti Srácokká válva
elkergették a rablókat. Ezt követően többen értetlenségüknek adtak hangot,
mikor azzal a kéréssel állt elő, hogy feketéknek szeretnék műsorokat adni,
szervezzenek előadást iskolákban, börtönökben, kórházakban, gyerekotthonokban.
![]() |
- Végül
egy SOS Gyerekfaluba el is látogattunk, ahol a fekete porontyok örömmel fújták
velünk a magyar dalokat, s egy kedves magyar család jóvoltából tömérdek édességgel
ajándékoztuk meg őket. "Ha megdobnak kővel, dobd vissza kenyérrel"
mondotta a Nagy Tanító, s nem azért, mert nem volt nála fegyver - indokolja
tettét Labant Csaba, hiszen mindenki a boldogságot keresi e múlandó világban,
az azonban minduntalan köddé válik, mielőtt elérhetnénk, s a beteljesületlen
vágyak újabb vágyakat szülnek. A vágyak aztán elhitetik az emberrel, hogy
jobb lesz nekik, ha másokat becsapnak, kizsákmányolnak, megölnek, miközben
mindazt, amit másokkal teszünk, önmagunkkal tesszük. Minden tettünk, szavunk,
gondolatunk kitörölhetetlenül beleíródik lelkünk könyvecskéjébe - ez ellen
nincs védőoltás... Sem hatalom, sem fegyver, sem pénz nem képes az élet láthatatlan,
örök törvényeit kijátszani, s mindenkinek eljő egyszer a számadás órája. Ha
ezt megértjük, nem fecséreljük többé értékes időnket harag, gyűlölet számára,
inkább feloldódunk a jóság megértésében.
Kérdésemre,
hogy pusztán szeretettel visszaszerezhetjük-e Trianonban elrabolt ősi területeinket
az ott élő magyarsággal együtt, az alábbi elgondolkodtató választ adta.
- Trianon
ott kezdődött, amikor évszázadokkal ezelőtt az erdélyi magyar gazdák a Kárpátokon
átszállingózó olcsóbb munkaerőt jelentő román parasztokat részesítették előnyben.
Amikor megbomlott nemzetünk egysége, összetartása. A jó természetgyógyász
tisztában van azzal, hogy a betegségeket nem a vírusok és baktériumok okozzák,
azok csak jelzik, hogy a szervezetben hol bomlott meg az összhang. Csakis
természetes módon, a harmónia helyreállításával gyógyítható meg a nemzet is,
ahogyan a szervezet elváltozásait sem feltétlen műtétekkel kellene kezelni,
hiszen valamikor a beteg, elrákosodott sejtek is egykoron hasznos részei voltak
és lehetnek majd ismét az ember szervezetének egy alapos, zöldségleves böjtölés
után, amit lelki megtisztulás is kell kísérjen.
Folytatva
a hasonlatot, Csaba költőien fogalmaz. A test, a gondolatok és a hiedelmek
palástján átutazva, lényünk közepében kiapadhatatlan forrásra bukkanunk, mely
nagyobb erőt képvisel, mint a világ összes hadserege, bombája együttvéve.
Ha volnánk csak maréknyian, 'kik e szent helyre eljutnánk, azonmód megenyhülne
a légkör, megváltoznának a kilátások. Anyagelvű gondolkodással hihetetlennek
tűnik, de létrehozható olyan helyzet is, melyben az elvevők önként visszaadják
mindazt, amit elbitoroltak. Ezer békés, igaz ember őszinte imája nagyobb erőt
képes fejleszteni, mint százezer mindenre elszánt, felfegyverzett harcos.
Mindenekelőtt a lelkünkben található Fény országát kell visszaszereznünk,
mely jelenleg vágyaink, haragunk, hiedelmeink lángjában enyészik. Aki legyőzi
önmagát, az megnyeri a világot.
- Nagyapám
annak idején aláírásokat gyűjtött Erdély visszacsatolásáért. Ment éveken keresztül
házról-házra, s jó szóval, igaz szívvel meggyőzte még a románokat is, hogy
írják alá. Az ő szelíd kitartása példa számomra. Egy gyógyult, békés világot
szeretnék majdan az unokáimra hagyni - fejezi be gondolatait a béke nagykövete.
(honlap: www.csillagosveny.hu)
Szakács
Gábor
Arany Tarsoly
2010 január
|
|
|
Az
utazó békenagykövet
|
|
|