Nyitólap

KITEKINTŐ

Honvisszafoglalás

Michelangelo Naddeo az írásbeliség bölcsőjéről

A Kárpát-medencében élt, általam gyűjtőnéven Pannonici-nek nevezett nép vándorolt Keletre, majd tért vissza a IX. században Árpád fejedelem vezetésével immáron magyarként - nyilatkozta a Demokratának az olasz Michelangelo Naddeo íráskutató.

Mikor kezdett foglalkozni a történelemmel?
12 éves voltam, amikor apámmal ásás közben római kertünkben római kori sírra bukkantunk, benne csontvázzal. Attól kezdve mindig is a régészet érdekelt, jóllehet mérnöki képesítéssel fejeztem be iskoláimat, mert apám azt mondta, hogy a régészetből nem lehet megélni. Így aztán 12 évig hivatásos repülőtiszt a Velence-Trieszt-i légelhárításnál, végül üzletember lettem. Ez sok utazással járt, miközben elsajátítottam azon országok nyelvét, amelyekben rendszeresen megfordultam: az oroszt, franciát, spanyolt, angolt, románt. A 80-as években Magyarországra is eljutottam, de az Önök nyelvén csak az Igen szót tanultam meg. Az életem akkor változott meg alapjaiban, amikor öt évvel ezelőtt nyugdíjba mentem és több időm maradt az olvasásra. Ekkor bukkantam rá egy runákkal foglalkozó könyvre, ami elvezetett a rováshoz.

Ön a Honfoglalás…the Magyars are back home című könyvében a rovás műveltségnél lényegesen szélesebb témakörrel foglalkozik.
Úgy három évvel ezelőtt belső megérzésből fakadóan kerültem közelebb a magyarok igaz történetéhez. Azóta ezen dolgozom és tanulmányaim során arra megállapításra jutottam, hogy a Kárpát-medencében élt, általam gyűjtőnéven Pannonici-nek nevezett nép vándorolt Keletre, majd tért vissza a IX. században Árpád fejedelem vezetésével immáron magyarként.
Noha rendkívüli módon érdekel az Önök történelme, számomra mégsem az az elsődleges kérdés, hogy kik is voltak a magyarok, hanem, hogy kik voltak az európaiak, akik már az indo-európaiak előtt ezen a földrészen éltek. És éppen erre a kérdésre nem adtak eddig választ a hivatásos tudósok, de nem is adhattak, hiszen azt állítják, hogy az indo-európaiak csupán lakatlan térséget találtak, ami persze valótlan állítás. Nekem az a célom, hogy megállapításaim segítségével más kutatók nálam még tovább léphessenek és egymás sértegetése helyett a különböző nézetek megvitatásával közelebb jussanak az igazsághoz.

Bizonyára sokak számára rokonszenves megállapítása, hogy a rovásírás a Kárpát-medencéből származik, és a magyarok ide tértek vissza 896-ban, ugyanakkor azt is hozzáteszi, hogy a magyarság az Ön által Flávii-nek nevezett népcsoporthoz tartozik, ami az Ön olvasatában finnugort jelent. Ezt mivel bizonyítja?
Mivel nem vagyok nyelvész, semmiképp nem nyelvészti módszerekkel, ráadásul a nyelvészet mindig azt az elméletét igyekezett bizonyítani, hogy földrészünk összes nyelve az indo-európaiaktól származik. Az fel sem tűnt nekik, hogy a magyaroké viszont mindig is ragozó nyelv volt a finnhez hasonlóan.

Akárcsak a török, az etruszk, a sumér…
Ez még nem cáfolja, hogy a magyar ugyanahhoz a nyelvcsoporthoz tartozik, mint a finn.

A finnek és a szibériai népek mégsem tudják olvasni, értelmezni az ősi magyar rovásokat.
Ha a magyarok napjainkban értenék az ujgur és mongol nyelveket, az sem változtatna saját kultúrájukon, a nyelv ugyanis nem a legfontosabb bizonyítéka annak, hogy ki milyen népcsoporthoz tartozik. A magyarság nem csupán attól magyar, hogy saját nyelvét használja, hanem attól is, hogy népcsoportként évezredek óta ugyanaz maradt megőrizve szokásait, kultúráját. Az én könyvemnek ez az alapja. Ezért nem is kerestem nyelvi bizonyítékokat arra, hogy a magyarok Közép-Ázsiában éltek, vagy Sumérban. Az évezredek óta változatlan kulturális ízlésvilág sokkal fontosabb bizonyíték számomra és jelzi, hogy a magyarok sokkal régebben itt voltak Európában, mint ahogy az indo-európaiak megérkeztek.

Akik viszont nem ragozó nyelveken beszéltek.
Mint mondottam, én nem a nyelvekből indultam ki, ezért nem is tartom fontosnak, hogy a magyarok finnül, vagy törökül beszéltek, csak jelzem, hogy a ragozó nyelveket beszélő népekhez tartoztak. Az már lényegesebb kérdés, hogy miért nem ragoztak az indo-európaiak? Mivel a nyelvészek minden egyes nyelvjárást önálló nyelvnek tekintenek, ezzel megpróbáltak mindent népet elkülöníteni a másiktól, egyben kultúrájukat a legkisebb atomjaira szedni. Én más módszert javaslok. A teljes kultúrát kéne összerakni annak atomjaiból, mi a közös bennük, mitől állnak össze molekulává. Ha tehát nem az elválasztó részeket keressük, akkor rátalálhatunk arra a közösségre, amelyik már az indo-európaiak érkezés előtt itt élt, ragozó nyelvet beszélt, saját kultúrája és matriarchális, demokratikus társadalmi berendezkedése volt. Erre persze bárki mondhatja, hogy ez a sajátos kultúra az én kitalálásom. Én viszont azt kérdem, milyen nép élt itt az indo-európaiak érkezése előtt? Mivel én sem nevezhetem őket finnek, magyarnak, töröknek, képzeletbeli neveket adtam nekik, a latin flavus, azaz szőke után Flavii és Pannonici. Utóbbiak írták a Vinca jeleket, amiket én Carpatico-nak neveztem el.

Ezt az európai népet nevezhette volna szkítának is...
Csakhogy én az imént a kultúra atomjairól beszéltem, a szkíták pedig már a kultúra molekulái. Az általam említett közösségbe éppúgy beletartoztak a finnek, magyarok, talán még a baszkok is - akik ugyan nem ragozó nyelvet beszéltek, de kultúrájuk nagyon hasonló volt az említettekhez, matriarchátusban éltek, stb. -, mint a sumérek és előttük az elamiták. David McAlpine szerint ez a nép Mezopotámiából származott, mielőtt az indo-európaiak elől az Indus völgyébe vándorolt, felépítette Harappát, Mohendzso-Dárot, majd Ceylon szigetén kötött ki. McAlpine elméletében ugyanazon emberekről van szó, én viszont arról beszélek, hogy a suméreknek, finneknek, magyaroknak csak a kultúrájuk volt közös.

Könyvében azt írja, hogy az európai ősnépeket, elsősorban a Kárpát-medencében és a Balkánon élőket, az erőszakos kelták érkezése késztette elvándorlásra.
Valóban a keltákat tartják az első Európába érkezett indo-európaiaknak és ez idézte elő az első nagyobb változást a Krisztus előtti harmadik évezred kezdetén, aminek következtében az itt élő, általam Pannonici-nek nevezett népek több irányba indultak. Nyomaik megtalálhatók Közép-Európában, ahol a Kr.e. 1600-ból származó, németországi Nebrai korongnaptár aranyozása Erdélyi bányából származik, az olaszországi Pugliába Illiriából vándoroltak be, mások északra vonultak, ez magyarázhatja a finn kapcsolatot, míg távol-Keleten a Tárim medencében telepedtek le.

A rovás betűkről azt írja, hogy azok a Pannonici népek körében már a Krisztus előtti 1500-ban is léteztek. Az erdélyi Tatárlakán talált lelet, az amerikai Suess professzor vizsgálatai szerint 8.200 éves lehet, és bár Ön is foglalkozik a koronggal, említi, hogy erdélyi agyagból készült, mégsem azt veszi alapul.
Mivel csak három évvel ezelőtt kezdtem a rovással foglalkozni, csupán arra volt időm, hogy eddig az időpontig menjek vissza. Hasonló okokból csak jeleztem előző könyvemben a Portugáliában talált és Kr. előtt 4 000-ből származó Alvao táblákat, a franciaországi Mas d'Azil barlangfeliratait, valamint Glozel 12 000 éves rovásjeles köveit.
Ugyanakkor hangsúlyozom, hogy már a görög és etruszk ábécé is a Kárpát-medence jeleiből alakult ki, ezek kerültek át Közép-Ázsiába is a Kr.e. V. században, amit a kazahsztáni Isszik fejedelmi sírjában talált és ilyen írással ellátott ezüst csésze bizonyít. Ráadásul bustrofedon sorvezetéssel, ami a magyar rovássorok sajátossága.
A Kárpát-medencének tehát meghatározó jelentősége van az általam Carpaticonak nevezett rovásjelekből álló írásműveltség elterjesztésében. Így nem csoda, hogy az Európába, eredeti lakóhelyükre visszatérő magyaroknak nem kellett megtanulni a jobbról balra haladó runa írást, miközben más népek a latin ábécét balról jobbra írták. Mindent összevetve úgy látom, hogy a Pannonico ábécé a hiányzó láncszem a Vinca jelektől az etruszkig, görögig tartó fejlődés folyamatosságában. Ezzel együtt könyvem utószavában leírom: "Talán nem mindenki ért egyet az elméletemmel, de akkor találja meg azt a népességet, amelyik kitöltheti a történelemben lévő fehér foltokat."

Szakács Gábor

Fénykép: Somfai Sándor

Magyar Demokrata 2007/33.

Nyitólap

KITEKINTŐ

Honvisszafoglalás

Oldal tetejére