Keressük...
|
|
|
Keressük...
|
|
|
Kijevi szíjvég rovásírásos hun imával |
Honlapunkon
közzétett kérésünkre, hogy jelentkezzen, aki látta a kijevi szíjvég rovásírásos
hun imáját Tóth Gyula Atilla az alábbi levelet írta.
"Tisztelt Szakacs úr!
...Az 1960-as évek derekán Kijevben, az ottani nemzeti múzeumban járva, rátaláltam egy ismeretlen írásra, amely egy ezüst szijvégre volt vésve. Leírtam magamnak, mert érdekesnek találtam. Akkor még nem tudtam, hogy mit írok le. Elvittem a Magyar Nemzeti Múzeumba, ahonnan a fenti forditást kaptam azzal a megjegyzéssel, hogy K.u. 400 év körüli. A forditást majd 40 évig hordoztam a tárcámban. Hosszas vándorlásaim után, 2005-ben a Hajógyári szigeti sámántalálkozón kérésemre Heffner Attila, a lobogó tűzzel a háta mögött több ezer embernek felolvasta. Az örömnyilvánítás után sokan kérték, hogy mondjam tollba az imát. Megtettem.....
| Szkíta - Hun imádság | egy másik körlevél szerint |
| Miatyánk, Istenünk, bennünk van országod, | |
| Előttünk szent neved, s törvényakaratod | ....neved törvény akaratod |
| Mindennapunk gondját magadon viseled, | |
| S bűneinket, mint mi es másnak, nekünk elengeded. | .... mint másnak.... |
| Te kezed vezet kisértéseken át, s lefejti rólunk a gonosz járomát. | ...s lefejted rólunk gonosz jármát. |
| Tiéd e nagyvilág, összhatalma, üdve | ... összes hatalma, üdve |
| Mindöröktől kezdve legyen mindörökre. |
Toth Gyula
Atilla
A két vers között rövidsége ellenére több eltérés is tapasztalható. Amikor Tóth
urat felhívtam, megköszöntem jelentkezését, aki írásos válasza előtt még pontosabb
tájékoztatást adott. Kaminosként járt Kijevben, ahol az ottani Nemzeti Múzeum
egyik tárlójában olyan, általa ismeretlen feliratos ezüst szíjvéget pillantott
meg, amelynek a hátoldalán az oda helyezett tükör segítségével egy tulipánt
azonosított. Az írást nem ismerte, viszont a magyaros jelkép felkeltette érdeklődését,
ezért le is másolta a szöveget. Idehaza elvitte a budapesti Nemzeti Múzeumba,
hogy próbálják megmondani, mi a jelentése az írásos szövegnek. Az átadott írást
már nem kapta vissza és választ sem, hogy milyen jellegű írásról volt szó, csupán
jóval később - ahogy ő mondta - egy fordítást. A szövegnek nem volt címe, bár
így is megnyerte tetszését és naponta mormolta hosszú, kamionos útjai során,
de már az szöveg sem olvasható, annyira elhalványodott, ezért emlékezetből írta
le.
A Tóth úr által elmondottakból és leírtakból tehát nem tudtuk meg, hogy milyen
eredeti írásról volt szó - azt viszont igen, hogy nem volt címe -, hogy a fordítást
ki vetette össze az eredetivel, és hogy milyen néptől származik. Mivel ezen
adatok hiányában nem jutottunk sokkal közelebb az igazsághoz, továbbra is kérjük
a segítőkész érdeklődőket, hogy esetleg a magyar Nemzeti Múzeumban próbálják
megtudni, mi lett az eredeti szöveg sorsa, valamint látható-e még a szíjvég
valamelyik kijevi múzeumban, mivel ott Nemzeti Múzeum nevű nem létezik!
Köszönjük
 |
|
Keressük...
|
|
|