Nyitólap
ROVÁSÍRÁS
Árpádkori ereklyetartó kereszt két rovásjele

Árpádkori ereklyetartó kereszt két rovásjele

Írta: Friedrich Klára

Egy 109 évvel ezelőtt megjelent Archaeologiai Értesítőben fedeztem fel a rajzot, melynek aláírása: ÁRPÁDKORI EREKLYETARTÓ BRONZKERESZT KRISZTUS BEVÉSETT KÉPÉVEL. További ismeretet nem tudunk meg a keresztről az Értesítőből.

1.1. ábra

1.2. ábra

6.3. ábra

A kereszt különlegességét és egyediségét Jézus arcának kialakítása adja (1.1, 1.2. ábra. Mellette párhuzamként az Énlakai Felirat részlete: 6.3. ábra). Erre magyarázatot csak a rovásírás segítségével lehet adni. Véleményem szerint az arc két rovásjelből áll. Az egyik az NT, melynek jelképi értelmezése: SZENT. Előfordul többek között a Nikolsburgi Ábécében (2. ábra), Székelyderzsi téglán (3. ábra).

2. ábra

3. ábra

4. ábra

A másik pedig a rovás GY betű (4. ábra). A rovásírás jelképrendszere szerint jelentése: EGY, EGYETLEN. Dr. Zakar András írja a Sumer hitvilág és a Biblia című könyvében, hogy Deimel páter sumer-akkád szótárában az Istin ékjel jelentése: EGY. Határozottan összecseng ez az unitárius vallás "Egy az Isten" jelmondatával.

Tehát a kereszt készítője ismerte a rovásírást és Jézus arcának kialakításával valószínűleg a következőt akarta kifejezni: EGY SZENT, EGYETLEN SZENT, EGYEDÜL VALÓ SZENT, SZENT EGYSÉG.

Hasonló jel összetétel fordul elő a vizsolyi templomban (5. ábra), az Énlakai Feliratban (részletek: 6.1, 6.2, 6.3. ábra) és egy Maroshévíz közeli birtokhatár jelző kövön is. A vizsolyi templomban, a Székelyderzsi téglán és a kövön egy vonallal, Énlakán pedig a kereszten lévőhöz hasonlóan két vonallal húzta át az NT jelet készítője. A csempeszkopácsi templomon is megjelenik az NT jel, ott áthúzatlanul, vagy levésték róla.

5. ábra

6.1.ábra

6.2 ábra

6.3. ábra

Baráth Tibor kolozsvári egyetemi tanár az Énlakai Feliratot elemezve azt írja, hogy a sarkoknál lévő minta jelentése "egyetlen" és az unitárius jelmondattal összekapcsolva adja a felirat teljes olvasatát: EGYETLEN EGY AZ ISTEN.

Az ereklyetartó keresztje időben megelőzi a felsorolt párhuzamokat, talán egyedül a botnaptár lehet kortársa, mivel Sebestyén Gyula és Forrai Sándor is árpádkorinak nevezi.

A keresztről adatokat a világhálón találtam, Szatmári Imre: Bizánci típusú ereklyetartó mellkeresztek Békés és Csongrád megyében c. tanulmányában. Ezek tömörítve: Vitatott, hogy a kereszt az ereklyetartó elő vagy hátoldala. Egyes kutatók nem Jézussal, hanem Máriával azonosítják. 1893-ban vásárolta meg a Magyar Nemzeti Múzeum. Orosháza téglagyári temetőjéből származik, valószínű egy 1890-es feltárásból. A 11. században készült. Magassága: 7, 9 cm. Az arcról csupán ennyi olvasható: "Hosszúkásra formált fején az arc és a nyak sematikusan kidolgozott."

Tehát rovásírás jellel nem azonosították. Hasonló hozzá a Szentes-Szentilonai kereszt. Itt az arcról ez áll: "Hosszúkás, keresztes dicsfénnyel övezett fején az arcot - az orosházi kereszt ábrázolásmódjához csaknem teljesen hasonlóan - stilizált vonalakkal jelölték." Ebben az esetben sem ismerték (fel) a rovásjeleket. Ráadásul ennek a keresztnek rajzán az NT jelet egy vízszintes vonallal jelölték, pedig eredetiben ívelt, hasonlóan az orosházihoz.

Örvendetes, hogy rovásemlékeink száma ismét gyarapodott eggyel. Örvendetes lenne a tudomány szempontjából az is, ha a nyelvészek, történészek, régészek ismernék a magyar rovásírást - tisztelet a kivételnek - és a magyar rovásírás emlékeit magyar nyelvemlékként értékelnék.

Irodalom:
-Archaeologiai Értesítő 1908/384.
-Baráth Tibor: A magyar népek őstörténete (Montreal: 1968, Kaposvár:1997)
-Forrai Sándor: Az ősi magyar rovásírás az ókortól napjainkig (Antológia Kiadó, 1994)
-Friedrich Klára: A "bogárjelek" és a Szent szó jele (In: Megfejtések könyve, 2013, I./190.
-Sebestyén Gyula: A magyar rovásírás hiteles emlékei (1915)
-Szakács Gábor: Múltunk a bódorgó köveken (Magyar Demokrata/2017/jún.7.)
-Szatmári Imre: Bizánci típusú ereklyetartó mellkeresztek Békés és Csongrád megyében: http://www.sulinet.hu/oroksegtar/data/muzeumok/Csongrad_megye/Muzeumi_kotetek/pages/studia_archaeologica/magyar/013_bizanci.htm
-Zakar András: Sumer hitvilág és a Biblia (Szatmári, 1973. 20. oldal)

Fényképek: Barabás György, Friedrich Klára

Nyitólap
ROVÁSÍRÁS
Árpádkori ereklyetartó kereszt két rovásjele
Oldal tetejére