|
|
Árpádkori ereklyetartó kereszt két rovásjele
|
|
Árpádkori
ereklyetartó kereszt két rovásjele |
Egy 109 évvel ezelőtt megjelent Archaeologiai Értesítőben fedeztem fel a rajzot, melynek aláírása: ÁRPÁDKORI EREKLYETARTÓ BRONZKERESZT KRISZTUS BEVÉSETT KÉPÉVEL. További ismeretet nem tudunk meg a keresztről az Értesítőből.
|
|
|
1.1. ábra |
1.2. ábra |
6.3. ábra |
A kereszt különlegességét és egyediségét Jézus arcának kialakítása adja (1.1, 1.2. ábra. Mellette párhuzamként az Énlakai Felirat részlete: 6.3. ábra). Erre magyarázatot csak a rovásírás segítségével lehet adni. Véleményem szerint az arc két rovásjelből áll. Az egyik az NT, melynek jelképi értelmezése: SZENT. Előfordul többek között a Nikolsburgi Ábécében (2. ábra), Székelyderzsi téglán (3. ábra).
|
|
|
2. ábra |
3. ábra |
4. ábra |
A másik pedig
a rovás GY betű (4. ábra). A rovásírás jelképrendszere szerint
jelentése: EGY, EGYETLEN. Dr. Zakar András írja a Sumer hitvilág és a Biblia
című könyvében, hogy Deimel páter sumer-akkád szótárában az Istin ékjel jelentése:
EGY. Határozottan összecseng ez az unitárius vallás "Egy az Isten"
jelmondatával.
Tehát a kereszt
készítője ismerte a rovásírást és Jézus arcának kialakításával valószínűleg
a következőt akarta kifejezni: EGY SZENT, EGYETLEN SZENT, EGYEDÜL VALÓ SZENT,
SZENT EGYSÉG.
Hasonló jel összetétel fordul elő a vizsolyi templomban (5. ábra), az Énlakai Feliratban (részletek: 6.1, 6.2, 6.3. ábra) és egy Maroshévíz közeli birtokhatár jelző kövön is. A vizsolyi templomban, a Székelyderzsi téglán és a kövön egy vonallal, Énlakán pedig a kereszten lévőhöz hasonlóan két vonallal húzta át az NT jelet készítője. A csempeszkopácsi templomon is megjelenik az NT jel, ott áthúzatlanul, vagy levésték róla.
|
|
|
|
5. ábra |
6.1.ábra |
6.2 ábra |
6.3. ábra |
Baráth Tibor
kolozsvári egyetemi tanár az Énlakai Feliratot elemezve azt írja, hogy a sarkoknál
lévő minta jelentése "egyetlen" és az unitárius jelmondattal összekapcsolva
adja a felirat teljes olvasatát: EGYETLEN EGY AZ ISTEN.
Az ereklyetartó
keresztje időben megelőzi a felsorolt párhuzamokat, talán egyedül a botnaptár
lehet kortársa, mivel Sebestyén Gyula és Forrai Sándor is árpádkorinak nevezi.
A keresztről
adatokat a világhálón találtam, Szatmári Imre: Bizánci típusú ereklyetartó
mellkeresztek Békés és Csongrád megyében c. tanulmányában. Ezek tömörítve:
Vitatott, hogy a kereszt az ereklyetartó elő vagy hátoldala. Egyes kutatók
nem Jézussal, hanem Máriával azonosítják. 1893-ban vásárolta meg a Magyar Nemzeti
Múzeum. Orosháza téglagyári temetőjéből származik, valószínű egy 1890-es feltárásból.
A 11. században készült. Magassága: 7, 9 cm. Az arcról csupán ennyi olvasható:
"Hosszúkásra formált fején az arc és a nyak sematikusan kidolgozott."
Tehát rovásírás
jellel nem azonosították. Hasonló hozzá a Szentes-Szentilonai kereszt. Itt az
arcról ez áll: "Hosszúkás, keresztes dicsfénnyel övezett fején az arcot
- az orosházi kereszt ábrázolásmódjához csaknem teljesen hasonlóan - stilizált
vonalakkal jelölték." Ebben az esetben sem ismerték (fel) a rovásjeleket.
Ráadásul ennek a keresztnek rajzán az NT jelet egy vízszintes
vonallal jelölték, pedig eredetiben ívelt, hasonlóan az orosházihoz.
Örvendetes,
hogy rovásemlékeink száma ismét gyarapodott eggyel. Örvendetes lenne a tudomány
szempontjából az is, ha a nyelvészek, történészek, régészek ismernék a magyar
rovásírást - tisztelet a kivételnek - és a magyar rovásírás emlékeit magyar
nyelvemlékként értékelnék.
Irodalom:
-Archaeologiai Értesítő 1908/384.
-Baráth Tibor: A magyar népek őstörténete (Montreal: 1968, Kaposvár:1997)
-Forrai Sándor: Az ősi magyar rovásírás az ókortól napjainkig (Antológia Kiadó,
1994)
-Friedrich Klára: A "bogárjelek" és a Szent szó jele (In: Megfejtések
könyve, 2013, I./190.
-Sebestyén Gyula: A magyar rovásírás hiteles emlékei (1915)
-Szakács Gábor: Múltunk a bódorgó köveken (Magyar Demokrata/2017/jún.7.)
-Szatmári Imre: Bizánci típusú ereklyetartó mellkeresztek Békés és Csongrád
megyében: http://www.sulinet.hu/oroksegtar/data/muzeumok/Csongrad_megye/Muzeumi_kotetek/pages/studia_archaeologica/magyar/013_bizanci.htm
-Zakar András: Sumer hitvilág és a Biblia (Szatmári, 1973. 20. oldal)
Fényképek:
Barabás György, Friedrich Klára
|
|
Árpádkori ereklyetartó kereszt két rovásjele
|
|
|