|
|
Játszani
is engedd...
|
|
"Játszani is engedd..." |
A Phaisztoszi Korongról másképpen
A Phaisztoszi Korong képe számos művelődéstörténeti könyvben látható. A legjobb térhatású felvétel - Peter Warren "Az égei civilizációk" című művében - sajnos csak az egyik oldalát mutatja, alatta a következő szöveggel:
"A rejtélyes phaisztoszi korong. Mindmáig nem tudjuk, hogy az i.e. 1600 tájára keltezett páratlan terrakotta tárgy rábélyegzett jeleinek mi a jelentése. Némelyikük minószi tárgyakra hasonlít, ezért a korong nyilvánvalóan minószi, s a hieroglifák rendeltetése vallási."
Mint írást-olvasást is oktató tanárnak e felvétel alapján "ugrott be" a felismerés, hogy ez egy gyermekek számára készült játékos oktató-fejlesztő eszköz. A korong irodalmában elmélyedve azonban elbátortalanodtam, mert nem találtam olyant, amely megerősített volna elképzelésemben. Maga Sir Arthur Evans, a knosszoszi palota feltárója, az égei műveltség legnagyobb ismerője is győzelmi himnusznak, kultikus éneknek feltételezte. Fehérné Walter Anna "Az ékírástól a rovásírásig" című kétkötetes, nagy munkájából pedig megismertem Kabay Lizett kolozsvári néprajzkutató és művészettörténész felemelően szép megfejtését, a "Naphimnusz"-t.
Azonban éppen a Walter Anna könyvében látható fekete- fehér ábrák indítottak arra, hogy eredeti nagyságban, papírból elkészítsem a korongot s tanítványaimnál fejlesztő játékként alkalmazzam. Sajnálatos, hogy a rajzokon az eredeti korongon nem létező elemek is szerepelnek. Walter Anna mentségére legyen mondva, hogy ezek az elemek olyan híres írástörténészek, mint az osztrák Doblhofer, vagy a magyar Kéki Béla könyveiben is ott vannak. Minden mező aljában kis ovális keretben számok és latin betűk, valamely megfejtési kísérlet maradványai. Így került bele sajnos rovásírás tankönyvembe is a korong két oldalának rajzolata. Az itt látható rajzokról kitisztítottam e zavaró bejegyzéseket.
1. kép - A phaisztoszi korong "A" oldala |
2. kép - A phaisztoszi korong "B" oldala |
Mielőtt a korong gyakorlati alkalmazásának leírására és megfejtésemre rátérnék, ismerjük meg történetét. A Krisztus előtti II. évezredben Kréta szigetén hatalmas paloták épültek. A knosszoszi után a phaisztoszi volt a legnagyobb. Ennek feltárása során egy toldaléképületben találta meg Luigi Perrier régész a korongot. A szakértők szerint a lelet finom szemcséjű agyagból készült, amely nem krétai eredetű. Jeleit több kutató a krétai lineáris A és B írással hozza kapcsolatba. Kora 3600 év, átmérője 17 centiméter, a jelek nagysága 0.5 és 1.5 centiméter között váltakozik. 45 jelváltozatot tartalmaz, amelyeket Doblhofer ábráján láthatunk. A korong A oldalára 121, a B oldalára 119 jelet nyomtak a puha agyagba, feltehetően pecsétnyomókkal. (Jómagam 122 jelet számoltam az A oldalon, és van még egy készítéskor törlődött, vagy később sérült felismerhetetlen jel is.) Jelenleg az Iraklioni Régészeti Múzeumban látható.
A korong rajzát tehát 17 centiméteres átmérőjűre nagyítva, keménypapírra felragasztva, a gyakorlatban is kipróbáltam. A játékot általában a logopédiai szobában tartózkodó 4-5 gyerek játszotta a foglalkozás végén. 7-9 éves, alsó tagozatos gyermekek számára a korong és jeleinek mérete tökéletes volt. A korong emberalakjait a gyerekek szintén iskoláskorúaknak értékelték. Először neveket adtunk a jeleknek, amelyekből csak néhányat említek itt. A számozás Sir Arthur Evans számozásának felel meg. 1-es: Futó, 2-es: Indián, 3-as: Kopasz, 4-es: Kiránduló (táskát visz a hátán) 5-ös: Kislány, 6-os: Anyuka, 7-es: sapka, 8-as: kesztyű, 12-es: labda, 21-es: gereblye, 24-es: ház, 29-es: macska, 31-es: madár, 38-as: napraforgó, 39-es: tulipán, 45-ös: sál.
3. kép - Számozott jelek |
A játékot a korong A oldalának közepétől indítottuk, a napraforgótól. A haladási irányt az emberalakok is mutatják. Mindenki annyi szakaszt, vonallal határolt mezőt léphetett előre, amennyit a dobókockával dobott. Az A oldalról még nem lehetett kijutni, a végső győzelmet a B oldal szabad kijáratának elérése jelentette, ahol a macska üdvözölte a győztest.
A korong azonban szókincset, irányérzéket, emlékezetet, képzeletet, beszédet, figyelmet fejlesztő játékként is kitűnően működött. Például: mutassa meg a gyermek, melyik madár száll jobbra, balra, felfelé. Sorolja fel a képeket jobbra haladva, balra haladva. Idézze fel szóban, vagy rajzolja le egy kiválasztott szakasz képeit emlékezetből. Még számtalan hasonló feladatot lehet kitalálni, amelyek mind előkészítik, vagy elősegítik az olvasás-írás könnyű és eredményes elsajátítását.
A játékot olyan formában is játszottuk, hogy kívülről indultunk és a cél a csigavonal közepének elérése volt. Ebben az esetben a beszédnek és a képzeletnek jutott a főszerep. Így ugyanis szemben haladtunk a korong, a csigavonal "lakóival". A játékos csak akkor léphetett tovább, ha kitalált olyan feladatot, vagy segítséget, amelyet a korong "lakója" elvárt tőle a továbbengedésért cserébe. Pl. az indián fiú egy képeskönyvet szeretett volna, a hajó léket kapott és be kellett foltozni, a virághoz egy méhecskét kellett küldeni... A gyerekek igyekeztek, hogy ne ismételjék se önmagukat, se egymást, így sok tréfás feladatot gondoltak ki.
Ezen túlmenően 3600 évvel ezelőtt a korong feladata volt a természet, az időjárás változásaira is felhívni a tanulók figyelmét. Nézzük csak meg alaposan az A oldalt! A napraforgóval kezdődik, sok növény, 5 repülő madár, 2 gereblye, 15 labda található itt többek között. S a labda 12 esetben az indián fejdíszt viselő fiú mellett van! A 2 sál, a 3 sapka és az 1 kesztyű a legkülső körön, a középponttól legtávolabb található. A B oldal középről a sapkával és a sállal indul. Található itt 15 sapka, ugyanannyi, ahány labda az A oldalon. Továbbá 4 sál, 4 kesztyű. Nincs kopasz fiú, nincs gereblye, nincs repülő madár, csak egy csukott szárnyú. A B oldalon csak egy napraforgó és két labda van, ezek is a legkülső körön, ahova a legkevésbé jellemzőek kerültek, amelyet az előfordulás gyakoriságával is kifejeztek. Joggal feltételezhetjük tehát, hogy az A oldal a melegebb, a B oldal a hidegebb hónapokra jellemző tárgyakat és jelképi tartalmakat hordoz. Ezért az A oldalt "nyári", a B oldalt "téli" oldalnak nevezem. A kesztyű és a sál ábrázolása Krétán azért nem meglepő, mert négy legmagasabb hegységén késő nyárig megmarad a hó, a januári középhőmérséklet pedig 11 fok. (Az adatok még a globális felmelegedés előtti időszakból származnak.) A korong mindkét oldalán a külső kör 12 szakaszból áll, amely egy év hónapjainak száma. A belső szakaszok száma 18, a két szám együtt 30-at ad ki, amely a hónapok napjainak átlagos száma.
Számtalan feltételezés vetődik még fel a korong eredetére vonatkozóan. Hiszen a legtöbbször szereplő fiú indián fejdíszt visel s ugyancsak 10 tollból álló fejdíszt viselő fiatal emberfő látható egy szkíta pecsétgyűrű rajzán, Tomory Zsuzsa "Kezdeteink" című könyvében. Radics Géza felfedezte, hogy a Thúróczy Krónikában hasonló tollas fejdíszt hordanak egy többször ismétlődő képen a magyar katonák. A csónak jellegzetesen egyiptomi, a ház kínai pagodákra hasonlít s az A oldalon egy repülő csészealjra emlékeztető rajzolat is szerepel. Ezen nem kell meglepődnünk, mert a knosszoszi palota egyik agyagtábláján pedig repülőgép látható. A hivatalos írástörténet ezt a repülőgépet lovaskocsinak nevezi.
4. kép |
A koronggal nem kezdtem volna foglalkozni, ha nem lennék biztos a magyarok elődeihez kapcsolható vonatkozásaiban. Mivel írásom egy hosszabb dolgozat tömörített változata, itt csak a Tatárlakai Korongra, Torma Zsófia nagyszámú írásos agyagkorongjára, a történelmi Magyarország és a szkíta-hun birodalom területén talált képírás és vonalas írás emlékeire utalok. A Krisztus előtti II. évezredben pelazgok is éltek Krétán, akik írásuk 16 betűjét a szkítáktól vették át, így jogosnak érzem a korong szkíta eredetének felvetését.
Bolygónk őstörténetével
kapcsolatos irodalom igen szegényes a gyermekek életének, elfoglaltságainak,
játékainak ismertetésében.
Sajnos még az oly egyértelműen gyermekekhez kapcsolható régészeti emléket is,
mint a phaisztoszi korong, kisajátították a felnőttek számára. Mint ahogy az
agyagból formázott 4000 éves budakalászi kocsi sem edény, sem modell, hanem
gyermekjáték. Egy társadalom fejlettségére kevés jellemzőbb dolog utal, mint
az oktatási rendszere, különös tekintettel az iskolát kezdő korosztályra. A
Phaisztoszban megtalált korong kitűnő bizonyítványt állít ki arról a társadalomról,
amelyben ennek a játékos oktatási eszköznek az ötlete megszületett.
A címben szereplő idézet József Attila: Levegőt! című verséből származik.
Aki világháló hozzáférhetőséggel
rendelkezik, a Wikipédia lexikonból további ismeretekhez juthat a korongról.
Irodalom Itt csak a közvetlenül ehhez a tömörített változathoz kapcsolódó
szakirodalom szerepel.
Chadwick, J: A lineáris B megfejtése (1980)
Doblhofer, Ernst: Jelek és csodák (1962)
Fehérné Walter Anna: Az ékírástól a rovásírásig (1975)
Forrai Sándor: Az ősi magyar rovásírás az ókortól napjainkig (1994)
Kabay Lizett: A phaisztoszi korong (Fórum, Kolozsvár, 1973)
Kéki Béla: Az írás története (1971)
Radics Géza: Nemzeti jelképeink (2007)
Tomory Zsuzsa: Kezdeteink (1995)
Friedrich Klára - 2007.
szeptember
A cikk ábrái, köztük a korong
eredeti méretű, 17 cm átmérőjű fekete-fehér rajzai letölthetők a "LETÖLTÉS"
menűből.
|
|
Játszani
is engedd...
|
|
|