|
|
Szádelői kőfelirat
|
|
Friedrich Klára: Szádelői kőfelirat |
György Horváth László református lelkész Torna tanúja - Becskeháza című könyvében (Inter Business Kiadó, 1995) olvastam a következő részletet:
"Vincze Ildikó miskolci
képzőművész hallva a Szádelői völgy legendáit, ismerve Molnár V. József előadását
a szádelői baladákról, elindult megkeresni a csodavölgy helyszíneit, 1995-ben.
Egy misztikus helyre jutottak el a szorosban, ahol úgy csobog a patak, mintha
a föld alól zene szólna. Gyanították, hogy azon a helyen állanak, ahol Degezich,
Attila szeretett fia szárnyas lovával lezuhant a szikláról. Az egyik lehajló
kőre a következőket vésték fel:
Hogy kik és mikor? Erre talán csak a jövendő adja meg a választ."
A két kérdésre én sem tudom megadni a választ, bár az írás jellegénél fogva a Nagyszentmiklósi Kincs karcolt jeleitől kezdve a 12-13. századi gyűrűfeliratokig hasonlóságokat mutat.
Megfejtésem jobbról balra haladva: SZÜVeTeT éN eSTe T T...
A SZÜVET szövétneket jelent, ez világító eszköz, szurokkal bevont kötélfonat, melyet a szabad ég alatt régen gyertyaként használtak.
Az első betű, az SZ külön áll, majd az Ü, V, T egyberóva, a második T ismét külön. Utána külön az N, végül a két T, mely valószínüleg névjel. A szöveg nem teljes, talán az eleje és a vége is hiányzik. Például, feltételezve: E helyen sokszor gyújtottam szüvetet én este: T. T. Vagy: Sokszor gyújtottam szüvetet én este itt... Ebben az esetben a T.T. névjel helyett az ITT szó a megfejtés.
Az egyéb karcolatok olyan töredékesek, hogy csak erős feltételezések árán lehetne őket magyarázni.
|
|
Szádelői kőfelirat
|
|
|