|
|
Egy mángoló olvasása
|
|
Friedrich Klára: Egy mángoló "olvasása" |
2008 tavaszán
Harangozó Imre néprajzkutatótól képet kaptam egy 1869-ben készített mángorlóról,
amely, ahogyan ő írta: "rovás gyanús".
A Magyar Tudományos
Akadémia által 1972-ben kiadott Magyar Értelmező Kéziszótár a mángol szót népi,
az R hanggal kiegészített mángorol szót pedig német eredetűnek jelzi. Használjuk
tehát a továbbiakban a mángol, mángoló kifejezést!
Harangozó Imre mángolóján a következő rovásírásos szöveget feltételezem, rajzokat
mellékelek.
Az 1-es rajzon
lent látható arab számmal a 69-es szám, amelynek jegyeit rovásjelekként értelmezve
az ANNA szót kapjuk.
A tulipán szára mellett jobb oldalon egy lehulló szirmot láthatunk, ezt és a
tulipán szárát "egybeolvasva", jobbról balra haladva, a JÓSA szót
kapjuk , amely Annánk vezetékneve lehet.
A 2-es rajzon
egy újabb olvasati lehetőség kiadja Anna párjának nevét: JÓSKA.
A továbbiakban
képírásként olvasva a rajzolatot, feltételezhetjük, hogy Anna áldott állapotban
volt, amikor Jóska ezt a szép mángolót készítette számára, erre utal a tulipán
kelyhében a kis "magzat" szerű díszítmény.
A 69-es számjegy szintén magzat szerű, amely azt jelentheti, hogy Annának és Jóskának már van két gyermeke, vagy azt, hogy ez a két kis gyermek nem tudott megszületni, s a mángorló, most mintegy varázseszközül szolgál egy gyermek szerencsés kimenetelű világrahozatala érdekében.
Természetesen még további olvasatok is elképzelhetők, hiszen magyar népünk a jelképek, az elvonatkoztatás kimeríthetetlen kincsestárával rendelkezik.
Az íráshoz a fényképet Harangozó
Imre, a rajzokat Friedrich K. készítette.
A teljes írás megjelent:
Friedrich K.-Szakács G: Ősök és írások című könyvében (2008/129)
|
|
Egy mángoló olvasása
|
|
|