Nyitólap

ÉLŐ ROVÁS

Marsigli tábornok újra a Budai Várban!

Luigi Ferdinando Marsigli, vagy ahogyan a régi forrásokban írják, Marsigli Lajos Ferdinánd olasz gróf kétségkívül a 17-18. század legnagyobb hatású külföldi személyisége. Nem csak kalandos élete, hanem művelődéstörténeti hagyatéka miatt is.

1658-ban született Bolognában és ugyanott hunyt el 1730-ban. A közbeeső időben azonban nem sokat tartózkodott otthon. Térképész, hidrológus, botanikus, csillagász, könyvgyűjtő, író, rajzoló, festő, természettudós, hadmérnök, titkos ügynök... Egyszer báránybőrben szökött meg a török fogságból. Volt török pasa rabszolgája Budán, később ugyanott a várat visszafoglaló császári tábornok, aki a harcok során az üszkös palotából 600 könyvet, köztük Corvinákat mentett ki.

Marsigli 1682 őszén 24 évesen, a török elleni harcok önkénteseként érkezett hazánkba, ahol több mint húsz évet töltött kisebb megszakításokkal. Ami a legfontosabb: 1690-ben Gyergyószárhegyen, talán a ferences kolostorban, vagy valamelyik ottani kápolnában lemásolt egy botra rótt székely naptárt, ezzel legterjedelmesebb rovásemlékünket mentette meg. Forrai Sándor tanár, rovásírás kutató évtizedekkel ezelőtt már felvetette, hogy Ópusztaszeren szobrot kéne állítani Marsiglinak a rovás botnaptár megmentéséért. Ehhez jómagam is csatlakoztam. Nem tudtunk arról, hogy már létezik szobra.

És most itt van ismét a várban a szobor, amelynek története hasonlóan kalandos, mint a tudós és katona gróf élete. 1936-ban állították fel először, Kisfaludi Strobl Zsigmond készítette Buda törököktől való 1686-os visszafoglalásának 250. évfordulójára. Úgy hírlett, 1945-ben, Budapest bombázásakor a szobor megsemmisült. Hála Istennek kiderült, hogy egy nagyszerű magyar ember megmentette.

A történetet 2020-ban ismerhettük meg Ambrus Lajos író, újságíró és Kecskeméti Tibor geológus, muzeológus Magyar Nemzet hetilapban megjelent cikkeinek köszönhetően: Tasnádi Kubacska András geológus 1945-ben kiásta a szobrot a budai vár romjai alól és bevitte a Nemzeti Múzeumba. Ezt a tényt azonban úgy elhallgatták, hogy még a szobor alkotója sem tudott róla. Nem tudjuk, hogy kik hallgatták el és miért: a múzeum vagy a politikusok? A szobor védelmében vagy ellenében? Ám a múzeumban is veszély leselkedett rá, mert 1956-ban tűzvész pusztított, de a szobor „a tűz eloltása után is sértetlenül állt az Ásvány- és Kőzettár hosszú folyosójának ajtajánál. Mintha titokzatos, óvó szellem védte volna.” írja Kecskeméti Tibor.

1994-től a Ludovika Akadémia épületébe költözött a Magyar Természettudományi Múzeum Ásvány- és Kőzettára. Marsigli szobra ennek könyvtárába került. 2021 szeptemberében a kormány műemlékeket felújító munkálkodásának eredményeként Marsigli új márvány talapzaton tért vissza 335 évvel ezelőtti sikeres küzdelmeinek helyszínére, a Budai Várba, ott is a Stöckl lépcső tetejére, Antonio Bonfini társaságába.

Szeretettel üdvözöljük tisztelt gróf úr újra a Budai Várban, köszönjük Önnek a rovás botnaptárat, Magyarország térképeit, a hat kötetes a Danubius Pannonico Mysicus-t és legyen szobrának sorsa háborítatlan a továbbiakban!

Friedrich Klára
2021. november

Nyitólap

ÉLŐ ROVÁS

Marsigli tábornok újra a Budai Várban!

Oldal tetejére