Nyitólap

ÉLŐ ROVÁS

Rovásbetűs helységtábla Kunszentmiklóson

"Az idegen látja őseink legsajátosabb kezeírását."

2003 júniusában a Székely Nemzeti Tanács felhívással fordult a székely településekhez, hogy rovásírásos névtáblákkal is fogadják az odaérkezőket. Akkor aligha gondolták, hogy a trianoni gyalázattal megcsonkított országban is megfogadják szavaikat. Elsőként 2007. szeptember 9-én, Kunszentmiklóson.

2006. április 29-én a helybeli Megmaradás Egyesület meghívására érkezett rovásírók, Friedrich Klára és Szakács Gábor előadásukon közvetítették a székelyföldiek felhívását. Az ötlet annyira kézenfekvőnek tűnt a hagyományápoló városban, hogy megkeresték vele Bődi Szabolcs polgármestert, hogy a következő évi Kunszentmiklósi Napok keretében maguk is avassanak rovásírásos helységtáblát. A kedvező fogadtatás után hátra volt még a tervező és kivitelező személyének kiválasztása. Ez sem okozott gondot, hiszen Horváth Attila tanár úrhoz fordulhattak segítségért, aki már az Egyesület lobogóját is megtervezte, az erdélyi származású Albert Csaba pedig a faragást vállalta.

Bődi Szabolcs polgármester	Szakács Gábor avató beszéde

Tanár úrtól nem volt idegen a rovásírás, óráin diákjainak megtanította, sőt hamiskásan azt is tudtukra adta, hogy ha ezekkel a jelekkel puskáznak, akkor azt fél évig nem fogja, úgymond, észrevenni. Ennek következtében még a cigány tanulók is elsajátították a magyarok ősi írását.
- A tervezésnél a székelykapuk hagyományát ötvöztem az egyszerű, ám mégis erőt sugárzó alföldi kötött kapukéval, míg a tartóoszlopok szétnyitásával egyfajta felszabadulást jelképeztem. Csabától azt kértem, hogy bármennyire is könnyűnek kell hatnia, ne legyen lebegő jellege. Ezt a faszerkezetek csapolásával oldotta meg - eleveníti fel az alkotás időszakát Horváth tanár úr.

Hogy a Megmaradás Egyesület tagjainak miért sikerült elhatározásukat ellenkezés nélkül elfogadtatni a polgármesterrel, arra magyarázatul szolgál, hogy Bődi Szabolcs, egykori tanárként maga is a táblára írta a rovás ábécét. Csupán annyit kért a tanulóktól, hogy másolják le, alája pedig saját nevüket is írják át ezekkel a betűkkel.
- A rovásírás iránti elkötelezettségem akkor erősödött meg igazán, amikor kezembe került Forrai Sándor korszakos jelentőségű könyve, amit csak fokozott a baráti körömben lévő őstörténeti érdeklődés. Mindez előkészítette számomra Badiny Jós Ferenc könyveinek befogadását is. Amikor az iskolai katedrát felcseréltem a polgármesterivel, első feladatom volt, hogy magamban és környezetemben megteremtsem a béke és szeretet teljes együttlétet, majd a képviselőtestülettel ebben a légkörben kezdjük el felfejteni a múltat - tájékoztat személyes indíttatásáról Bődi Szabolcs.

Az általa említett múlttal való szembenézés ideje a már említett Kunszentmiklósi Napok keretében érkezett el. Szeptember 8-án került sor a városi szoborparkban a "Kun Miatyánk" emléktábla avatására, amit a polgármester, majd dr. Baski Imre turkológus, a MTA tudományos főmunkatársának méltatása és Wittner Mária írásban megküldött üdvözlete után a kunszentmiklósi egyházak ökumenikusan felszenteltek.

Ezt követte másnap 11 órakor a település határában, a Tas felé vezető út mellett felállított rovásírásos helységtábla átadása. Az időpontot a szervezők jól választották meg, mivel ekkora értek ide a vasárnapi miséről az emberek, így szép számú érdeklődő jelenlétében kezdődhetett az ünnepély. Bődi Szabolcs emlékeztetett a kommunista időszakra, amikor Kunszentmiklóson még a magyar nemzeti lobogóból is kivágatták az ősi címert, ma pedig már rovásírásos helységtáblát avatnak, egyben felhívta a figyelmet a világ első régésznője, az erdélyi Torma Zsófia rovásjeles leleteinek jelentőségére, a tatárlakai korong fontosságára.

Szakács Gábor és Halász Attila (Megmaradás E. elnöke) tábla avatása	Albert Csaba és Horváth Attila

Meghívott vendégként Szakács Gábor az ősi magyar írásműveltség olyan fontos állomásának nevezte a kunszentmiklósi rovásfeliratos helységtábla állítást, amelyet a Székely Nemzeti Tanács még Borsos Géza alelnök aláírásával ellátott díszoklevél és székely nemzeti zászló küldésével is megtisztelt. Ez utóbbi ezentúl a település minden jeles napján a magyar nemzeti, a városi, az egyesületi és az Árpád-sávos lobogó mellett jelezni fogja a város székely nemzettársakkal való kapcsolatát.

Halász Attila, a Megmaradás Egyesület vezetője elmondta, hogy ez csak az első lépés, hiszen az elkövetkezendő években a településre vezető mind az öt főútvonal mentén felállítják a rovásírásos helységtáblákat ezzel is közelebb kerülvén a kiváló szobrász, Fadrusz János álmának megvalósításához:

"Az építőművészet magyar stílusát rekonstruálják lelkes mestereink és a középületek homlokán rovásírásban fogjuk olvasni rendeltetését…Az idegen látja őseink legsajátosabb kezeírását."

Tudósítónktól

Fénykép: T. Szántó György

Nyitólap

ÉLŐ ROVÁS

Rovásbetűs helységtábla Kunszentmiklóson

Oldal tetejére