Más szerzők kiadványai

Magyar Élettér Alapítvány
Mandics György
Maurer Teodóra - Onody Gyula
Molnos Angéla
Miriszlai Miklós
Netye Zoltán
Nyírő József
Onody Gyula - Onody Márton
Padányi Viktor
Popovics Béla
Radics Géza
Sinka István
Dr. Salamin András
Szabó Dezső
Szakály Sándor
Szondi Miklós
Szekeres Lukács Sándor
Szőke István Atilla
Tarics Péter
Tomory Zsuzsa
Varga Gabriella
Vesztergám Miklós
Vetráb József Kadocsa
Zomoráné Cseh Márta
Z. Urbán Aladár
Atilla öröksége - CD
Magyarok Világszövetsége

Forrai Sándor:
A magyar rovásírás elsajátítása

Örömhír, hogy bár kis példányszámban, de újból kiadásra került a "rovásírás atyjának", Forrai Sándornak tankönyve, A magyar rovásírás elsajátítása. Az eredeti 1996-ban jelent meg.
A könyv megrendelhető Forrai Zsoltnál, a forraiestarsa.kft@chello.hu címen és kapható a nemzeti könyvesboltokban.

Forrai Sándor:
Az ősi magyar rovásírás az ókortól napjainkig

Antológia Kiadó - 1994

Minden rovásíró nélkülözhetetlen kézikönyve, amely napjainkban sajnos már csak az antikváriumokban lelhető fel. Tudományos egyben olvasmányos nyelvezete lehetővé teszi, hogy szinte korhatár nélkül legyen ajánlható mindenki számára. Kiindulási alap ahhoz, hogy a rovásírás rabul ejtse és többé el ne eressze a magyar íráskultúra iránt fogékony embereket.

Mandics György:
Somogyi Antal rovásírásos gyűjteménye I.

Mandics György matematikus és írástörténész, aki a 2010 és 2011-ben jelentette meg Róvott múltunk című három kötetes nagy összefoglaló művét a rovásírásról, Somogyi Antal rovásírásos gyűjteményét is az olvasók elé tárta. A közel ötven rovásírásos oldal közül megfejtése eddig csak kettőnek volt, ebben a kötetben mindegyik kódexlapot láthatjuk jó minőségű színes fényképen, melyekhez latin betűs olvasat is tartozik, ez Friedrich Klára munkája.

II., III. kötet

II. kötetben: A Hegyi -Tah féle gyűjtemény
III. kötetben: A Cicero kódex hosszú rovásbeírásai
A latin betűs olvasatokat Tisza András készítette.

Mandics György:
Róvott múltunk - I, II, III.

Irodalmi Jelen Kiadó - 2010-2011

A három kötetes mű a rovásírásos emlékek eddigi legteljesebb gyűjteménye.

Molnos Angéla:
Megmaradásunkért a magyar nyelv ügyében

Molnos Angéla:
Jövőnkért a magyar nyelv ügyében

LSzM - 2003

Bolti ára: 1.200 Ft.

Molnos Angéla:
Lélektani szakfordító

LSzM - 2000

Bolti ára: 1.000 Ft.

Molnos Angéla:
Szent és sérthetetlen

LSzM - 2000

Bolti ára: 550 Ft.

A füzet Dr. Molnos Angéla két debreceni előadásának szövege a nyelvhalál lehetőségéről, az egyre gyakoribb zagyvanyelvről. Vázolja nyelvünk gyökrendszerét, amelyből - mint alapból - megújulásának ki kell bontakoznia. A gyökrendszer fontosságának hangsúlyozását azóta Molnos Angéla nyomdokain más írók is átvették, olykor meg sem említve forrásként a nyelvész asszony nevét.

Molnos Angéla:
Magyarító könyvecske

Első kiadása LSzM - 1998

Bolti ára: 1.000 Ft.

Sokszor nem jut eszembe a magyar szó - halljuk egyre gyakrabban. A nyelvész asszony ezen az áldatlan állapoton kíván változtatni, amikor társaival több, mint 4800 címszó magyarításával segíti anyanyelvünk 'visszaújítását'. Az olvasó azonban nem az idegenszavak szótárát tartja kezében, hanem éppen ahhoz kíván segítséget nyújtani, hogy azokat felismerve, szabatos magyar szavakkal, kifejezésekkel helyettesítsük.

Molnos Angéla:
Gyógyítsunk magyarul!

LSzM - 2007

Szép hazánkban már gyógyítottak magyarul, ingyen és jól, egészen addig míg a külföldi "fizikusok", azaz orvosok ki nem szorították népi gyógyítóinkat. A magyar nyelvű orvoslásra Mária Terézia 1770-es Generale normatívum in re sanitatis c.rendelete mérte a végső csapást, amely szerint csak bécsi oklevéllel lehetett gyógyítani. Arattak is a járványok a magyarok között! Dr. Molnos Angéla és munkatársai lelki-testi egészségünk érdekében írták e csaknem 400 oldalas művet, amelyben az orvosi elméletben és gyakorlatban használt idegen szavakat magyarították. Az állam által kirabolt (vizitdíj=látdíj), szorongó, fájdalmakkal küszködő beteget megnyugtatja, ha nem kell külön tolmácsot fizetnie, hogy megtudja, mi a baja. Nővérek, orvostanhallgatók, orvosok is pontosabban értik egymást magyarul, ezáltal hatékonyabb a gyógyító folyamat. Azok számára is tanulságos a könyvecske böngészése, akik pillanatnyilag és átmenetileg nem betegek, vagy nem orvosok. Friedrich Klára

Molnos Angéla kiadványai a Lélektani Szaknyelv Megújításáért közhasznú alapítvány (LSzM) kiadásában jelentek meg. Megrendelhetők: Csokonai Könyvesbolt 4025 Debrecen, Piac utca 45. T:06/52-314-984, továbbá az alapítványtól 4025 Debrecen, Miklós u. 6. T: 06/52-340-696

Aradi Éva:
A hunok indiában
A heftaliták története

HUN-idea - 2005

Amióta felszabadult a könyvkiadás a kommunizmus központilag ellenőrzött és szabályozott nyomása alól, lényegében minden alapot nélkülöző 'tudományos' munkák áradata is megjelenhet és meg is jelent. A zagyvaságok eme áradatában felüdülést jelent az olyan hiteles szakember által az olvasó elé tárt munka, mint Aradi Éva indológusé, A hunok Indiában. Ráadásul éppen abban a tárgykörben mozog otthonosan, amely alapjaiban érinti a magyarságot; a hunok történetében. Bizonyos utalások ugyan már eddig is történtek egyik népcsoportjukra, a szanszkritul heftalitáknak nevezett és Indiában megtelepedett fehér hunokra, ám ilyen összefogottan és alapossággal, a helyszínen töltött évtizedek tapasztalatával a háta mögött ember még nem mutatta be ezt az izgalmas történetet. A népcsoport tökéletes jellemrajza, szokásainak ismertetése, vallása, baktriai (a mai Afganisztán), kasmíri tartózkodása, a tömegeiket felmorzsoló állandó háborúk elemzése lebilincselő, mindenki számára közérthető stílusban jelenik meg. Erre kevés kutató képes, ráadásul - tisztelet a kivételnek - elsősorban szakmai kortársaik előtt akarják bizonyítani tudásukat, nem az átlagember érdeklődését felkelteni. Aradi Éva kötete méltó mindkét csoport figyelmére. Szól a magyarok őseihez hasonlóan Nap imádó fehér hun utód gurdzsárok és a Radzsasztában élő rádzsputok életéről, a heftaliták nyugatra vándorolt és var(uar)-hunoknak nevezett avar törzseiről, fényképeken mutatja be az ősi szobrok és ábrázolások magyarokéval való hasonlóságát, tiszteleg egyik példaképe, a Kasmirban megfordult Körösi Csoma Sándor előtt, aki még véletlenül sem Szibériában kereste legközelebbi rokonainkat. Ha van tudományos ismeretterjesztő kiadvány, akkor a tisztelt olvasó éppen azt tartja a kezében. Szaki - Megjelent a Magyar Demokrata 2005/26. számában (június 30.)

Aradi Éva és Pápai Szabó György összeállítása:
Zajti Ferenc keletkutató emlékezete és az indiai-szkíta kapcsolat

Magyarságtudományi Füzetek, 14. rész, 2011

A kitűnő összeállítás szerzői: Dr. Aradi Éva indológus, nyelvész, egyetemi tanár, a hindi nyelv oktatója és Pápai Szabó György református lelkész, szerkesztő közíró. Zajti Ferenc életműve megérdemelte, hogy ilyen hozzáértő szerzők ismertessék meg az olvasókkal.
Jómagam 3-4 évtizede még csak az akkoriban a Nemzeti Múzeum épületében működő Országos Széchényi Könyvtárban tudtam hozzájutni Magyar Évezredek című könyvéhez, közkönyvtárakban nem volt található. Zajti Ferenc nagy tudásának része volt őseink írásának ismerete is. Ennek tárgyi bizonyítékait Aradi Éva személyesen látta Bombay-ben, a Káma Keletkutató Intézet Könyvtárában. Ez két darab rovott bot, amelyet selyembe csomagolva őriznek. Aradi Éva feltételezi, hogy maga Zajti Ferenc faragta Dr. J. J. Modi bombayi kutató számára. (Friedrich Klára)

Kabay Lizett:
A táltos színeváltozása

Mentor Kiadó, Marosvásárhely 2005
Megrendelés, előjegyzés

Bulányi György:
Keressétek az Isten Országát! I-II-III.

Irotron Kiadó - 1990
Megrendelhető a szerzőnél (06/1-355-5478, bulanyi@freemail.hu)

Radics Géza:
Trianon: Merénylet a magyarság ellen

Szabad Magyar Református Egyház (Chicago) 2010

Radics Géza:
Magyar Múltban Magyar Jövő - Eredetünk és Őshazánk

2003 Anahita-Ninti Bt.

Egy tanult ember igazi nagysága abban mutatkozik meg, hogy meri vállalni azon elődeit, akiktől saját tudását merítette. Az Egyesült Államokban élő Radics Géza minden kiadványában fejet hajt tanítói előtt, majd a legközérthetőbb módon foglalja össze őstörténetünket, veti össze hamis és valós eredetünket, tárja fel eleink szokásait, nyelvét, rovásírását, harcmodorát. Mindezt mesterien köti össze a Magyar Szent Korona hivatalos és tényleges történetével, valamint a trianoni országcsonkítással. Ez a párosítás azért példaértékű, mert a kettő nem létezik egymás nélkül, ha ugyanis ismerjük valódi őstörténetünket, nem fogadhatjuk el a trianoni gyalázatot. Amennyiben viszont a kettőt különválasztjuk, hiába kardoskodunk az egyik mellett és a másik ellen, sosem kapunk kerek egészet. Radics Géza összefoglaló kötete segít megérteni ennek fontosságát.

Tomory Zsuzsa összeállítása:
A Kárpát-medence, mint a magyarság bölcsője. Magyar Adorján életműve

Magyarságtudományi Füzetek, 13. rész, 2011

Tomory Zsuzsa magyarságkutatóról bővebbet Friedrich Klára - Szakács Gábor Ősök és írások c. könyvéből tudhatnak meg (2008/200. oldal) itt elég annyi, hogy ő szerkesztette az Amerikában magyar és angol nyelven kiadott Magyarságtudományi Értesítő közel száz oldalas füzeteit, amellyel a fontos ismeretek nyújtásán túl az amerikai magyarság nemzettudatának és magyar anyanyelvének megtartását segítette elő. E füzetben Magyar Adorján néprajztudóst, képzőművészt mutatja be, akit személyesen ismert és levelezésükből is olvashatunk részleteket. (Friedrich Klára)

Tomory Zsuzsa:
Szerves Magyar nyelvtudomány

Silver Lake kiadó - 2000.
Heraldika Kiadó, Budapest 2004.

Tomory Zsuzsa Amerikában élő őstörténész és nyelvész alapítója és szerkesztője volt a rendkívül sok ismertet nyújtó Magyarságtudományi Értesítő füzeteknek, amelyeknek címlapját rovásírásos keret díszíti. Már 1996-ban felhívta a figyelmet szóbokrainkra, azonban kevesen hivatkoznak rá. Tomory Zsuzsa véleménye is az, hogy a Kárpát-medence a magyarság igen régi őshazája. 2004-ben nagy sikerű előadást tartott a Magyarok 6. Világtalálkozóján Budapesten. Szerves magyar nyelvtudomány című könyvéből megismerhetjük többek között a szerves nyelvészet alapjait, magán- és mássalhangzóink ősjelentéseit, Magyar Adorján nyelvi őstörzseit.

Fischer Károly Antal:
A hun-magyar írás
(1889)

HUN-idea kiadás - 2005.

Ára: 2250 Ft

A rovásírás őszinte gyakorlói és ismerői tudják, hogy ezen kultúránk az elődök tiszteletének alapja. Nem a magamutogató, mások ötleteit lenyúló, azokkal ékeskedő 'csillagok', hanem a maguk nem is szerény tudását csupán segédanyagként felkínáló egyéniségek tárháza. A sváb származású Fischer Károly Antal magyarságból vizsgázott, amikor életét a rovásírás kutatásának szentelte, ám mint nem felkent tudós, megérdemelt elismerést életében nem kapott. Forrai Sándor írta: "Számomra ez a könyv azért is nevezetes, mert elsőnek ebből ismertem meg a magyar rovásírás rövidítési rendszerét."

Magyarságtudományi tanulmányok

A kiadvány létrejöttét szorgalmazta és szerkesztette:
Botos László

"Régóta adós a Magyarságtudomány egy olyan kötet megjelentetésével, amely a kapcsolódó tudományágak legújabb kutatási eredményeit felhasználva oszlatja el a kizárólag finnugrista nyelvészeti alapokon álló több, mint másfél évszázada tartó szellemi tévelygés ködét. E célt szolgálja a Magyarságtudományi Tanulmányok, amely 29 hazai és kivándorlásban élő elismert tudósunk, neves kutatónk összefogásaként született meg."

Megrendelhető a Magyarok Világszövetségénél

Botos László:
Hazatérés

1996.

A rosszal kezdem: A könyv sajnos üzletben nem kapható, ettől kezdve azonban csak az elismerés hangján lehet szólni róla. Őstörténetünktől a 20. századig olvashatunk benne bőséges és kitűnő szakirodalommal megalapozott tanulmányokat. E szakirodalom jelentős részéhez csak angol nyelven lehet hozzájutni, ami biztosíték arra, hogy nem az interneten keringő, forrásanyag nélküli, mostanában divatos közhelyekkel találkozunk a könyvben. Botos László egyik úttörője a Kárpát-medencei őshaza elméletnek, még abból az időből, amikor sok gúnyolódást kellett elviselnünk érte. S egy jó hír a végére: A könyv a Magyarságtudományi Intézet honlapján olvasható: www.magtudin.org Ezen belül: Tanulmányok, a Tanulmányok alján a Könyvek részben. (Friedrich Klára)

Botos László:
Trianoni szemelvények -
Út a trianoni békeparancshoz

Magna Lingua - 2001.

Tolna megyei földink, Botos László reménybeli olimpiai kenu versenyző, 1956-os szabadságharcos, a forradalom leverése után Kanadában talált menedéket. Mivel tehetségét ott értékelték, a kanadai kenu olimpiai válogatott tagja lett. Írásaival változatlan hazaszeretetét bizonyította Magyarország iránt. A mindeddig legteljesebb összefoglalót tőle olvashatjuk a trianoni békeparancsról, gazdag térképanyaggal, pontos számadatokkal veszteségeinkről, lélekszámban, területben. Fontos megjegyezni, hogy Botos László is a Kárpát-medencei őshaza elméletet vallja, és nem a besenyő beüldözéses 896-os "honfoglalást".Honlapunkon a könyvéből készült kivonat borítóját látjuk. Botos László elérhetősége: tisza@usadatanet.net

Kecskés együttes:
Noszlopy Gáspár emlékére - CD

2003.

Ha egy lemeznek van üzenete a jelenkor magyar emberéhez, akkor a példamutatóan hazaszerető, önfeláldozó 33 évesen kivégzett nemzetőr, őrnagy halálának 150. évfordulójára készített '48-as dalok és táncok összeállítása ennek mintapéldája. A régizene hangszereivel megszólaltatott 25 felvétel között találjuk Madách Imre Toborzóját, Arany János Nemzetőr dalát, a Klapka indulót, Petőfi Sándor-Egressy Béni Nemzetőr dalát. A CD-hez a szabadságharcos családjáról, életéről szóló, 50 oldalas, fényképes füzet tartozik, amelynek szellemiségét tökéletesen jellemzik kezdő sorai: "Mely nép a vértanúk emlékét megőrzi, megörökíti, az önmagát dicsőíti." Így legyen! A Kecskés együttes honlapja: www.kecskesegyuttes.tar.hu

Kecskés együttes:
Mátyás király zenés emlékezete - CD

(Pro Musica Antiqua Hungarica Egyesület - 2008)

Tartalom

Ha valaki nem tudná az országban, hogy kire érdemes emlékezni az adott évben, akkor csak figyelje, hogy a Kecskés együttes kiről készít hanglemezt. Most sincs ez másképp, amikor már több, mint fele eltelt a 2008. esztendőnek és eddig nyoma sem volt Hunyadi Mátyás királyválasztó évfordulójának az ország köztudatában. A Kecskés András kobzos, lantos, csemballós, énekes, zenetörténész vezette 14 tagú társulat középkort idéző hangszereivel 21 dallal viszi végig a történetet a kiemelkedő magyar uralkodó trónra emelésétől 1490-es haláláig. Eközben tudósít Szabács megvívásáról, idéz Janus Pannonius leveleiből, Kinizsi Pálné imakönyvéből. A zenés történelemóra tanulságos, korhatártól függetlenül mindenki számára befogadható, egyben sajnálatos, hogy ezt a régizene műfajt zenekari szinten lényegében már csak a Kecskés együttes képviseli. Talán ez a lemez is hozzájárulhat, hogy mások is kedvet kapjanak hozzá.

Dittler Ferenc:
Az ősi magyar rovásírás és mai alkalmazásai

HUN-Idea kiadó 2006.

Az embert jóleső érzés tölti el, ha olyan mérföldkőhöz érkezik, mint Dittler Ferenc könyve. Már azzal is rendhagyó, hogy szerzője önmaga kelletése helyett példaképeivel kezdi bemutatkozását. Másik egyedisége, hogy az összerovásra (ligatúra) helyezi a hangsúlyt. Az építész - tervező Dittler Ferencet nem hagyta nyugodni a tudat, hogy ennek az írásnak nincsenek írott szabályai, kizárólag gyakorlása hozza meg a várt eredményt. Saját kézügyessége és ötletgazdagsága révén olyan játékos összerovásokat alkotott, amelyek puszta látványa is arra ösztönöz, hogy magunk is fogjunk hozzá a gyakorláshoz. A szerző rendszeresen készített összerovásos plakátokat, könyvjelzőket, szórólapokat, a Kárpát-medencei Rovásíró Versenyek minden (!) résztvevőjének kézzel írt emléklapokat, és nem utolsó sorban ő írta szintén kézzel (!) Friedrich Klára Roga királyfi című mesekönyvének rovásírásos részét.

Szőke István Atilla:
Találd ki! Tanuld meg!
Színezd ki! Rój!! I.

Koronás Kerecsen Kiadó 2011

Szőke István Atilla versei bármely korosztály lelkéhez utat találnak. Ráadásul alkotásaival - legyen az verseskönyv, dalszöveg, előadás vagy egy rendezvény megszervezése - tanít, nevel, ismeretet ad át. Teszi ezt megfontoltan, bölcsen és üdítő humorérzékkel. Új kötete, a találós kérdéses, verses, rovásírásos kifestő ismét a gyermekekhez szól s lám mennyi képességet fejleszt játékosan: gondolkodást, emlékezetet, képzeletet, ritmusérzéket, kézügyességet, még az íráskészséget is! De nem ám akármilyen irka-firka írásét, hanem azét, amelyet a magyarok elődei, szkíták-hunok-avarok használtak már a régi idők óta, krónikásaink szerint. Szőke Tímea rajzai ellenállhatatlanul csábítanak a színezésre. (Friedrich Klára)

Szőke István Atilla:
Pilisi Lángok

Szerzői kiadás 2006

A szerző megállíthatatlan, akárcsak a hun királyok által vezetett sereg egykoron. Hangkazettái 1996-tól 1999-ig, verses kötetei 2000-től napjainkig évente legalább egyszer megörvendeztették az értelmes magyar szövegre vágyó felnőtteket, gyermekeket. Ezúttal a "Pilisi Lángok (Irodalmi szárnyalás a Szent Hegyen)" verses-prózás füzetét vehetjük kézbe. A költő/szerzőtől megszokott hosszabb lélegzetvételű versek helyett ezúttal egy-egy jelenség, történelmi esemény (Atilla, Árpád, a pálos Boldog Özséb) elevenedik meg, a "Piliskereszt" látványban is kereszt alakú sorokkal. A "Pilisi ősfohász" mindössze négy sorával bizonyítja, hogy a tartalom súlya nem mindig mennyiségfüggő. Csaba hun királyfi prózában megfogalmazott "A fogadalom" fejezetben szól hozzánk, míg a "Kerecseny-ünnep a Pilisben" ősi turul hagyományunkat eleveníti fel.

Padányi Viktor:
Történelmi tanulmányok

HUN-Idea kiadó 2006.

Az eredetileg 1972-ben San Franciscoban kiadott kötet A Vérbulcsú, Rákóczi, A szumir-magyar nyelv lélekazonossága mellett magába foglalja az Adalékok Szent István élettörténetéhez fejezetet is, továbbá az etruszk származás újabb megközelítését. Padányi, a tőle megszokott alapossággal boncolgatja az érdekfeszítő témákat, minden oldal lábjegyzetében feltűnteti az eredeti forrásokat. Külön fejezetet szentel Rákóczi Recrudescunt című kiáltványának. Elég csak olyanokat idézni belőle, mint hogy a Magyar Kamara hatáskörét elvette az Udvari Kamara, az adóterhek enyhítését ígérő császár újabbakat vezetett be, a birtokügyi perekben a honosított idegenek javára ítélkeztek a magyarok ellen, a haza fiait vagyonukból és méltóságukból kisemmizték, A felsorolás láttán lehetetlen nem észrevenni a Rákóczi szabadságharc legfőbb kirobbantó okainak napjainkhoz szóló időszerűségét.

Nyírő József:
Mádéfalvi veszedelem

Kairosz kiadó 2005.

Nyírő József:
Mi az igazság Erdély esetében?

Kairosz kiadó 2007.

Harangozó Imre:
Transzcendens Trambulin

Ipolyi Arnold Népfőiskola - 2010

Tarics Péter:
Köszönöm a beszélgetést!

Harminc év - harminchat válogatott interjú

Hungarovox Kiadó, 2012

Az utóbbi évek legtartalmasabb, legizgalmasabb beszélgetés kötete, 493 oldalon.

A szerző a felvidéki magyarság érdekeit képviselő újságíró, zongoraművész, író, sőt rovásíró, Forrai Sándor elkötelezett tisztelője.

Sinka István:
Isten őszi csillaga

Vésztői Polgármester Hivatal - 2007

Magyar Élettér Alapítvány:
Autóatlasz

Magyar Élettér Alapítvány - 2009

3. bővített kiadás

Ára: 3500 Ft

Dümmerth Dezső:
A két Hunyadi

Panoráma 1985

László Gyula:
Vértesszőlőstől Pusztaszerig

Gondolat 1974

Kacziány Géza:
Magyar vértanuk könyve

Vass József Könyvkiadóhivatala 1905
(Facsimile Nemzeti Kincseinkért Egyesület 2004)

Szekeres Lukács Sándor:
Székely Mózes

Székelyudvarhely 2007

Varga Gabriella:
Itthon és otthon - Vencser László 60 éve - (Beszélgetés)

Státusz könyvkiadó - Csíkszereda 2008

Dorosmai Erzsébet:
Kéményseprőből művészember - Storno Ferenc mesés élete

Dorosmai Erzsébet - 2008

Számtalan nagyszerű ember élt Magyarországon, akinek nagyszerű életútja inkább csak lakókörnyezetében ismert. Közéjük tartozik Storno Ferenc. A történelmi ország területén, Burgenlandban született 1821-ben, majd hamarosan édesapjával visszaköltözött annak származási helyére, a bajoroszági Landshutba. Noha apja foglalkozását, a kéményseprést folytatta, rajzolási képességét már gyermekkorában felfedezték. Fiatalemberként kalandos véletlen folytán került Sopronba, ahol végül letelepedett, családot alapított, miközben a számolatlanul kapta a megrendeléseket a különböző művészeti alkotásokra. Ezt a kalandos életet ismerteti meg velünk aqvarel festésű, rajzokkal és rajzos feladatokkal ellátott füzetében Dorosmai Erzsébet, soproni rovásírásoktató tanár, aki édesapjától tanulta a magyarok ősi írását. Korhatártól függetlenül ajánlható, tanulságos és készségfejlesztő kifestő füzet.

Szabó Dezső:
Elsodort falu 1919

Újbóli kiadás: Püski 1999

"A regény kétségbeesett kiáltás volt a pusztuló magyar fajért. A magyar fajért, melynek vérét csapra ütötték, a földet kihúzták alóla, gyermekei pusztulnak az éhségtől. Magára hagyva, idegenül, mint egy vak Sámson, tántorog idegen középosztály, idegen sajtó, idegen irodalom és idegen élvezők előtt… A magyar fajt a demokrácia úgy érte, mint az úszni nemtudót a hirtelen áradás. Sem múltjában, sem képességeiben, sem moráljában nem volt felkészülve a szabad versenyre…A magyar orronütve, erőit eldugva, félre kullog a vad demokratikus rohanásból s belezüllik valami halálig tartó önpusztításba." A könyvből vett idézet minden sora és betűje tökéletes jellemrajza napjaink valóságának, jóllehet Szabó Dezső könyve 1919. május 23-án jelent meg. A benne szereplő erdélyi falucska lakosai ekkor még nem érték meg Trianon gyalázatát, bár már érezték annak előszelét. A kötet vádirat mindazon személyek ellen, akik 2009 augusztusára ugyanoda juttatták az országot, ahol 90 évvel ezelőtt tartott. Napjaink önjelölt vezérei jól tennék, ha a sok fölösleges handabandázás és hősködés helyett Szabó Dezső tényfeltáró könyveiből okulva vezetnék el a magyarságot a küszöbönálló újabb tragédia elől.
A regény a Kolozsvárott született szerző egyedi nyelvezetével egy falu lakóinak életén keresztül mutatja be Székelyföld keserű történetét. Megjelenik benne a helyi kereskedő, aki az I. világháború előtt, alatt és után is megtalálja a boldogulás útját, miközben a hétköznapi embereknek csak a gyász és keserűség marad. Költő, pap, frontot megjárt ifjú gazdálkodó, rokkantként hazatérő katona, nagyvilági életre vágyó, családját a városért odahagyó szépleány megrázó történetei a szomorú valóságot mutatják. És ami még keserűbb, a kötet 1919-es megjelenése óta semmit nem vesztettek időszerűségükből, hiszen az akkor bevonuló, ideiglenesnek vélt román hadsereg azóta már az idők végezetéig berendezkedett. Az országcsonkítás folyamata és tanulságai a jelen emberét is gondolkodásra késztetik, ahogyan az egyik szereplő hegycsúcsról világba hangzó kiáltása az utolsó oldalon: Magyar vagyok!

Vesztergám Miklós:
...halkan felsír a tárogató CD

Vészt-Ablak Bt. - 2006

Tartalom

A kuruc kor és a Rákóczi szabadságharc zenei jelképe a tárogató olyannyira, hogy a győzedelmes osztrákok összegyűjtötték, megsemmisítették a hangszert. A bujdosók és betyárok mentettek meg belőle néhányat és csak az 1867-es kiegyezés után kezdett ismét divatba jönni. Vesztergám Miklós tárogatóművész az ismeretlen eredetű, ám jól ismert kuruc dallamok mellett nevesített szerzők műveit is átdolgozta, köztük Erkel Ferenc: Hazám, hazám (Bánk bán opera), Papp Váry Elemérné - Szabados Béla: Magyar hiszekegy című szerzeményét, összesen több, mint harmincat. A felvételek Kecskés András szentendrei stúdiójában készültek a Kecskés együttes, Máté Ottilia énekes, Szabó Dániel cimbalmos, Székely Tibor nagybőgős, Hegedűs Valér zongorista közreműködésével. A CD füzetmelléklete a tárogató rövid történetét és a dalok szövegét is tartalmazza.

Vesztergám Miklós:
Az első lépcsőfok a Szent Korona tanhoz

Vészt-Ablak Bt. - 2013

Tartalom

"A Szent Korona tan már több mint ezer év óta töretlenül fejlődő olyan szokásjog, amely minden magyar ember érdekeit védi. Ez az alkotmány csak olyan törvényekből áll, amelyekhez ha visszatérünk, akkor élhető, békés, boldog igazságos jelent kínál, és ugyanezt a jövő számára is biztosítja." (V.M.)

Lukács Ágnes:
Mikekarácsonyfai szó-kincsek, avagy pillantás "Göcsej hangkutaiba"

A szerző kiadása, 2009

Napjainkban, amikor a felelőtlen nyelvészkedők csaknem annyi kárt okoznak nemzeti műveltségünk megítélésének, mint azok, akik a finnugor nyelvrokonságot erőltetik, örvendetes egy olyan mű megjelenése, mint Lukács Ágnes Mikekerácsonyfai szó-kincsek című gyűjtése. A tanár-műfordító szerző a Göcsej "hangkutaiból" merített. A mű Czuczor Gergely-Fogarasi János, Kriza János, Ballagi Mór, Kiss Dénes, Sára Péter, Sántha Attila művei mellett újabb forrása az anyanyelvünket tisztelő igényes kutatóknak.

Zomoráné Cseh Márta:
A székely-magyar rovás rövidítési rendszere

2010

Az erdélyi, dési rovásírás oktató és kutató tankönyvének 2. kötete a szerző és az Erdélyi Magyar Cserkészszövetség kiadásában jelent meg. Az első kötet a 2-4. osztályosok, ez a második pedig az 5-8. osztályosok számára készült, de 11 éves kortól bármely korosztálynak, tehát felnőtt érdeklődőknek is ajánlható. A rovásírás történetét tisztelt mestere, Forrai Sándor alapján mutatja be, a gyakorlatokat pedig sok éves oktatói tapasztalatából kiindulva állította össze. A rovásírás "csodálatos, egyedi rövidítési rendszerének" (idézet Mártától) elsajátítását sok, kellemesen olvasható betűméretű gyakorlóanyag, rajz és fénykép segíti elő. (Friedrich Klára)

Zomoráné Cseh Márta:
A székely-magyar rovás ÁBC-s könyv

Szamosújvár, 2009

"A Csodaszarvas nyomában", a X. Országos Rovásírásverseny alkalmával 2009 szelek hava 16-19.-én, megjelent Szamosújváron "A székely-magyar rovás ÁBC-s könyv." a Romániai Magyar Cserkésszövetség gondozásában. A könyv szerzője Zomoráné Cseh Márta, erdélyi rováskutató, oktató és terjesztő. Alapszinten ismerteti a legfontosabb tudnivalókat az ősi írásunkról. A jelképek alapján, melyekkel a népmesékben és a népszokásokban is találkozhatnak a gyermekek, játékosan ismerteti a betűk kialakulását a két fő jelre, az egyenes eSZ-re és ennek hajlított változatára, az eN-re. A betűk meséje. című összekötő mesével szemlélteti a betűk "születését és rokonságát". Bemutatja a számrovás szerkezetét, a két kéz tíz ujja alapján és a botrovást. Az előszóból és a tanítók részére való magyarázatokból bárki könnyen megérti, megtanulja és taníthatja a legfontosabb tudnivalókat anyanyelvi írásunkról. Az olvasmányok pedig a Turul nemzetség néhány példaképéről szólnak. Bátran ajánljuk minden szülőnek, nagyszülőnek, oktatónak és bárkinek, aki megszeretné ismerni ősi írásunk csodálatos világát.

Daczó Árpád (Lukács atya):
Csíksomlyó ragyogása

Pallas Akadémia Könyvkiadó, 2010

A könyv Lukács atya ferences szerzetes csodálatos ajándéka mindazok számára akik már voltak és akik még nem jutottak el Csíksomlyóra. Csíksomlyó titka című könyvének ez a folytatása még mélyebbre vezet bennünket ennek az ősidők óta látogatott szent helynek múltjába. "Csíksomlyó a maga hagyományaival őrzi ősapáink vallásos életének legszebb bizonyságait. Az úgynevezett pogány korból a napkultusz emlékét, a pünkösd hajnali napkelte-nézésben." Különösen érdekesek a napnézők beszámolói. Mert mit is látnak, akik Pünkösd vasárnap hajnalán, a Kis-Somlyó hegy keleti oldalán a napfelkeltét nézik? "Azt látják, hogy a Csíki havasok mögül felbukkanó Nap tűzvörös korongja egyszer csak kettéválik. A hasadékból kirepül a Szentlélek madara, repecsél (a csángó szó azt jelenti, hogy repdes) és szórja magából a tüzes lángocskákat. Mások Krisztus arcát látják...vannak akik Máriát...Egy moldvai asszony a tüzes nyelvek helyett színes gömböket látott leszállni..."

Gulácsy Géza:
Kis magyar nemzetpolitika és más válogatott írások

Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetség 2009

A szerző a Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetség (KMKSZ) megyegyűlési képviselője, elnökségi tagja. 2009-ben megjelent kötete az 1987-2009 között megjelent írásaiból válogat. Figyelemre méltóak az oktatásról, faluról, a kárpátaljai 'autonómiáról" és jövőjének általános kérdéseiről, az ukrán törvényhozás döntéseinek magyarságra gyakorolt hatásairól, az 1990-es magyarországi rendszerváltástól várt reményeikről és csalódásaikról szóló észrevételei. A tanulmányt lakossági adatok, Kárpátalja adminisztratív felosztása és más, az eligazodást megkönnyítő tájékoztatás gazdagítja. Aki már járt ezen a területen, tudja, hogy 10%-os magyar lakosságának megmaradása végveszélybe került. Nem ártana, ha az illetékesek odafigyeltek volna, de legalább is a jövőben odafigyelnének az intő jelekre! A kötet üzleti forgalomba nem került, csak az Országos Széchenyi Könyvtárnak megküldött köteles példányok más könyvtáraknál terített példány, hozzáférhetők, olvashatók.

Popovics Béla:
Munkács kultúrtörténete a korabeli sajtó tükrében

Kárpátaljai Magyar Csekészszövetség 2005

Bár az archív fényképekkel gazdagon ellátott kiadvány elsősorban Munkács történelmével, múltjával ismerteti meg az olvasót, a kezdés nem lehet más, mint Kárpátalja bemutatása. Már csak azért is, hiszen II. Rákóczi Ferenc személye nem csak Munkács várához köthető, hanem más ottani területekhez is. Popovics Béla szorgos igekezettel vizsgálta át az 1884-től 1944-ig, a szovjet megszállásig rendelkezésre álló, rendkívül gazdag sajtóanyagot, amelyből feltárul a Kárpát haza hányatott sorsú országrészének története. Kezdve azzal, hogy 1906-ban az akkori honatyák a Nagyságos fejedelem hamvait nem kedves városának, hanem Kassának ítélték. Megdöbbentő részletek világítják meg, hogy a trianoni döntést követő csehszlovák megszállás alatt is milyen példás elszántsággal igyekezett a város polgársága megmaradni magyarnak. Nem kevésbé megrázó az 1938-ban visszacsatolt város öröme, amit majd a szovjet bevonulás okozta gyász évtizedei váltanak fel, de a helyzet napjainkban, az Ukrán köztársaság fennhatósága alatt sem sokkal jobb. A szerző az igazság bemutatásával mintegy 350 oldalon szolgáltatott elégtételt a hős városnak, amely Zrínyi Ilona parancsnoksága alatt három esztendeig dacolt a Habsburgok zsoldjában álló vérszomjas Caraffa martalócaival. Áldassék a neve a vérvédő hősöknek!

Szondi Miklós:
Az egységes rovás

Szerkesztette: Szondi Miklós
Solt, 2012

Magyarok Világszövetsége és a magyar rovásírók egységes fellépése megakadályozta szkíta-hun-avar-magyar nemzeti írásunk "elkazárosításának" nemzetközi szabványba emelését 2012-ben. Ennek egyik alap eseménye volt, hogy Szondi Miklós "Egységes rovás" elnevezéssel értekezletet hívott össze Soltra, 2012 április 21-22-re. A könyv az értekezlet eseményeiről, határozatairól szól, kiegészítve a résztvevők tanulmányaival.

Szondi Miklós:
A halasi rováspálcák

Szerkesztette: Szondi Miklós
Solt, 2011

Bár a hivatalos művelődéstörténet kárörömmel zsolozsmázza, hogy a magyarok tömegei még a 18. sz.-ban is írástudatlanok voltak, az igazság egészen más. Az igazság az, hogy a magyarok elődei az első betűírás létrehozói bolygónkon és ehhez a sok évezredes, a magyar nyelvhez tökéletesen alkalmazkodó íráshoz, amelyet ma rovásírásnak neveznek általánosan, szeretettel ragaszkodtak. Nem szívesen használták a korcs latin betűs írást, melyben a szép magyar nyelv 13 hangjára nem is volt jel. Ezt a ragaszkodást bizonyítják e Kiskunhalasi Rováspálcák is. A könyv Szondi Miklós solti rovásírás oktató-kutató szerkesztésében és Radics Géza előszavával több tanulmányt tartalmaz, köztük a szerkesztőét is, valamint az általa a kiskunhalasi Thorma János Múzeumban szervezett és sikerrel lezajlott "rováspálca tanácskozás" hozzászólásait is. (Friedrich Klára)

Jakab Barnabás:
Őseink öröksége

2. bővített kiadás, Debrecen, 2012

Csak üdvözölhető Jakab Barnabás könyve, amely őstörténetünkkel kapcsolatban végre nem az interneten felületesen elolvasott két könyvből műből csinál egy harmadikat. Eredeti gondolatokat olvashatunk, helytörténeti kutatások alapján szülőföldjéről, az Érmellékről, azon belül is Pocsaj faluról. A rovásírás rajongói is találnak benne kevéssé közismert "csemegéket". Bőséges anyagot tartalmaz a hunokról és kiemelem a figyelemre méltó szakirodalmat. Külön öröm, hogy azok kicsiny, de sokat támadott táborát erősíti, akik a Kárpát-medencei őshaza elméletet és nem a 896-os besenyő beüldözéses honfoglalást vallják. (Friedrich Klára)

Dr. Salamin András könyve:
Az utolsó honfoglalás I-II

Magánkiadás, Debrecen, 2010

Megjelent több éves kutató és gyűjtő munka eredményeként Dr.Salamin András - Salaminné H. Mária - Erős Gábor két kötetes munkája, melynek a szerzők adták egy mondatos tömör összefoglalását: A svájci hun völgy különös története magyar őstörténeti barangolással. Salamin Andrásnál talán nem is tudná senki jobban összefoglalni ezt az izgalmas történetet, mert maga is svájci hun leszármazott, így a két kötetből sugárzó hazaszeretet és a hazáért való tenni akarás nem szerzett, hanem vele született tulajdonsága. A nyomdai munkát dicséri, hogy a tartalom mellett a két kötet joggal versenyezhetne a 2011-es év legszebb kiadványa címért, ha lenne ilyen verseny. Örvendjünk, hogy a számítógépes irodalom nyomulása idején megjelent ez a könyv, visszaadva az olvasás igazi, felemelő élményét. Megrendelhető: www.utolsohonfoglalas.hu honlapon, vagy a salandras@gmail.com címen
Friedrich Klára-Szakács Gábor

Vetráb József Kadocsa:
Égre nyíló lélek ajtó

Szőke István Attila verseivel

Koronás Kerecsen Kiadó, 2013

Egy tudományos vagy ismeretterjesztő igénnyel készült könyvnek először mindig a szakirodalmát nézem meg, mert ez többnyire utal szerzője tájékozottságára, a téma iránti szeretetére és azok tiszteletére, akiknek munkásságára támaszkodik. Aki veszi a fáradtságot, hogy nagy könyvtárakban, antikváriumokban búvárkodjon vagy felkeresse a helyszíneket, annak műve is hitelesebb, tényszerűbb. Ilyen szerző Vetráb József Kadocsa, akinek írásait, fényképeit mindig szeretettel várom számítógépemre. A kötet tanulmányaiból is többet ismertem már meg ezen az úton, a gép előtt görnyedve, káprázó szemmel, zsibbadt lábbal. Most végre papírkönyv formájában is megjelentek, így kivihetjük a vén diófa alá, vagy kedvenc fotelünkben merülhetünk el a Pilisről, Sicambriáról, Pálos Rendről, Trójáról, gallokról szóló ismeretekben és még a pelazgokról is találunk lényeges adatot. Az idegen nyelvű idézetek nem csak, hogy lefordítva jelennek meg a lapokon, hanem anyanyelvünk iránti tiszteletből ezeket előbb magyarul olvashatjuk. Dícséretes, hogy a borítón a cím őseink írásával is megjelenik. A szerző ötletes összerovását megfejtésre ajánlom.

A könyv végén egy szép csokor Szőke István Atilla verset kapunk ajándékba, ebből az ajándékból két sor:
"Nékem azt mondták hogy itt a Pilisben,
A hegyek között, itt lakik az Isten..."

Friedrich Klára

Csíki Sándor:
Lármafák székely ormokon

Marosszék, 2012, II. kiadás

Amikor Csíki Sándortól az első írását olvastam, bizony megkönnyeztem. Éppen Nyomátra készültünk, nem találtam anyagot, így a legvégső esetként a világhálóhoz fordultam, s ott olvastam csodálatos írását erről a Nyárád menti székely településről. Majd a Jó Isten egybe egyengette utunkat s 2012-ben Nyárádszeredában kit hozott magával Varga Sándor unitárius lelkész egy este? Kitalálták: Csíki Sándort az ő könyveivel együtt. Sajnos csak egy esténk volt, hogy hallgassuk, de helyette itt van a könyve: Lármafák székely ormokon. Csíki Sándor négy gyermekes családapa, tanárember, író, újságíró, családszervezetek alapítója. S az iróniának nagy mestere, de inkább művésze. Megpróbálhatjuk megtanulni tőle, hogyan lehet az irónia segítségével ép értelemmel, ép és alkotó lélekkel túlélni azt, ami túlélhetetlennek tűnik. A trianon utáni erdélyi, székely életet, Bözödújfalut, a 2004-es szavazást a kettős állampolgárságról... A könyv Csíki Sándor gyermek és ifjúkoráról, valamint több, mint száz székely településről szól. És mindarról a hatalmas történelemről, ami e mögött rejtekezik. Ide szerettem volna írni, hogy hol kapható. Sajnos, pontosabban hála Istennek, a második kiadás is elfogyott. Reméljük, lesz harmadik kiadás.
Friedrich Klára

Maurer Teodóra - Onody Gyula:
Koppány - Somogy hercege

Magánkiadás - 2012

Hiánypótló műként jelent meg a szerzők igen komoly körültekintéssel összeállított kötete, mivel eddig az általánosságokon kívül Koppány fejedelemről még a lexikonokban is alig található érdemben értékelhető adat. A könyvet három fejezetre osztják: irodalmi emlékek, (többek között Wass Albert, Zas Lóránt, Kányádi Sándor és a társszerző Onody Gyula versei), Árpád-kori településeink bemutatása (ez Maurer Teodóra munkája, akárcsak a legendák összegyűjtése), Koppány élete és küzdelmei. Nem eredményt hirdetnek a fejedelem és István király küzdelmében, hanem történészvélemények segítségével gondolkodásra késztetnek. A színes oldalakkal és fekete-fehér fényképekkel, rajzokkal gazdagon díszített kiadvány ősmagyar (rovásírás) ábécét, valamint azzal írt verset is tartalmaz, egy másik pedig német fordításban is olvasható. Bemutatja a Koppányról készült képzőművészeti alkotásokat, a róla elnevezett létesítményeket, életéről, valamint igaztalanul lázadónak nevezett kortársairól készült dalok szövegeit. Megrendelhető Onody Gyula villámlevél címén, onodygy1@gmail.com 2800 forintért, melyről számlát ad és kapható a nemzeti könyvesboltokban.

Onody Gyula - Onody Márton:
Erdélyországtól Somogyországig

Magánkidás – 2015

A könyv kapható a Szkítia bolthálózatban és Onody Gyula címén: onodygy1@gmail.com

Ára: 2800 Ft

Ritkán fordul elő, hogy apa és fia közösen ír könyvet mélyen emberi, csodaszép gondolatokkal. Előszavát a fiú, Márton jegyzi. Ezt követően édesapja, Onody Gyula veszi számba saját írásait, olvashatjuk Erdélyről, Balatonról, lakhelyéről Somogyországról, Koppány fejedelemről szóló költeményeit, míg 2009-től már lelkésznek készülő gyermekéhez is szól. Egyedül Istené a dicsőség - Soli deo gloria mondja a kiadvány alcíme, amellyel egybecseng Márton bemutatkozása, versekbe foglalt, szülei és Isten iránti szeretete, Wass Albert tisztelete, Trianon szomorú emlékezete. A III. fejezet a szerzők barátainak érdemesített személyek (a 2011-ben elhunyt, Kaliforniában élt 1956-os elítélt, Zas {Szász} Lóránt, valamint Cseplits Gábor, Friedrich Klára, Szakács Gábor, verseiből, írásaiból válogat. A mélyen emberi, gondolkodásra késztető kiadványt fényképek, dokumentumok gazdagítják, köztük Lezsák Sándor Onody Gyulához írt baráti, köszönő sorai. Az Utószót az apa jegyzi, amelyet fiához intézett néhány gondolatával így fejez be: „Isten ott van a szélben, csillagokban, fűben, fában, és bízom, az emberi szívekben is.” Úgy legyen!
(Anita)

Homoly Erzsébet (szerk):
Pósa Lajos emlékezetei

Emléktár

Második bővített kiadás, 2010

Kiadta: a Rákóczi Szövetség Balogvölgyi Helyi Szervezete

Esteli imádság

Én Istenem, jó Istenem!
Becsukódik már a szemem
De a tied nyitva Atyám,
Amíg alszom, vigyázz reám!

A magyarok többsége ismeri ezt az esti imát és még napjainkban is sok-sok kisgyermek imádkozza lefekvés előtt. De vajon hányan tudják, hogy Pósa Lajos írta? Meg kell vallanom, én sem tudtam...
124 éve, 1890-ben jelent meg az általa is szerkesztett Az én újságom című népszerű és színvonalas gyermeklapban a Reggeli imádság-gal együtt. Ezen kívül még sok mást megtudhatunk nagy mesemondónkról, költőnkről a könyvből, melynek szerkesztője Homoly Erzsébet és a Felvidéken jelent meg. Gyerekeknek, felnőtteknek egyaránt sok ismeretet nyújtó, lélek emelő olvasmány.

Miriszlai Miklós:
Fényolvasó

Gramma Kiadó, 2015

Miriszlai Miklós székely származású mérnök, költő, grafikus. Harmadik kötetének címe, a Fényolvasó, arra utal, hogy égi rózsafüzérnek szánta. Ennek egyik gyöngyszeme:

"szedem a fénycsöppeket
öreg átalvetőbe
vinni föl a szent kőre..."

Kapható a szerzőnél, aki elérhető a Facebookon.

Borsos Géza - Patrubány Miklós: Magyarságtudományi Füzetek
26. kötet

Nemzet-e vagy nép-e a székelység? Netán kisebbség? teszik fel a kérdést a szerzők, szerkesztők, akik maguk is székelyek: Borsos Géza, a Székely Nemzeti Tanács alapító alelnöke és Patrubány Miklós, a Magyarok Világszövetségének elnöke. Általában a magyar nemzet érdekében végzett politikai tevékenységükről ismertek. Van azonban ezen túlmenően egy olyan nemzeti ügy is, melyet rajtuk kívül csak egy-két döntéshelyzetben lévő személyiség mert eddig felvállalni. Ez pedig nemzeti írásunk, a székely-magyar rovásírás ügye.
A 26. füzet megvásárolható a Magyarok Világszövetségében.
(F.K.)

Józsa Judit:
Magyar Örökség I.- II.

Aznap, amikor kezembe vettem ezt a lélek erősítő szépséges könyvet, ezt írtam róla: Órák óta nézegetem, lapozgatom, csodálom. Több alkotáshoz térek mindig vissza, hát persze, hogy az egyik a Rovásírás, utána a Szeretet, Hősiesség, Büszkeség. Nekem pedig az egész könyvről az jut eszembe: Magyarság - Nemesség. Ilyent csak az tud alkotni, aki sokszor átnézett a Likas Kövön és egyszer csak meglátta a túloldalon a Tündéreket. (F. K.)
Honlap: www.jozsajudit.hu
Megvásárolható a Józsa Judit Galériában, Budapest, V. kerület, Városház u. 1.
(F.K.)

Lewis Carrol:
Aliz kalandjai Csodaországban - rovásírással

Michael Everson, a világ írásrendszereinek kódolási szakértője, aki sikerre vitte a magyar rovásírás bejutását a UNICODE rendszerbe, júniusban kiadta az Aliz kalandjai Csodaországban c. könyvet magyar nyelven két változatban. Az egyiket az általa tervezett rovás betűtípussal, a másikat latin betűvel. A könyv tehát magyar rovásírással, magyarul is olvasható, Szilágyi Anikó fordításában.
http://www.evertype.com/books/alice-hu.html
http://www.evertype.com/books/alice-hu-Hung.html
Egyelőre csak a következő címen rendelhető meg, az Amazon angol könyvkereskedő hálózattól:
https://www.amazon.co.uk/exec/obidos/ASIN/1782011595/evertype-21

Botos Margaret:
Horse-archers and Head hunters:
The Fearsome Warriors of the East and the West

(Botos Margaret: Lovas íjászok és fejvadászok: Kelet és nyugat félelmetes harcosai)

A 28. Magyarságtudományi Füzet angol nyelven jelent meg és ez nagyon jó, mert Magyarország történelme iránt érdeklődő külföldiek is megismerkedhetnek azokkal a kutatási eredményekkel, elméletekkel és feltételezésekkel, melyek jobban megközelítik az igazságot, mint a politika által vezérelt hivatalos tantételek, pl. a finnugor származás és nyelvrokonság. A kötetet összeállította és részben írta Botos Margaret, walesi származású angol nyelv és irodalom tanár, aki igen jól beszél magyarul. Férje, Botos László, többek között a Hazatérés és az Út a trianoni békeparancshoz c. könyvek szerzője. Botos Margaretnek sok kitűnő fordítást köszönhetnek a nemzeti értékeinket, hagyományainkat megbecsülő, felmutató kutatók, ezeket a fordításokat díjazás nélkül és saját írásaihoz szükséges időt feláldozva készítette.
A kötet a kelta-magyar rokonságra összpontosít és sok részlettel egészíti ki azt a tudásanyagot, melyben gyökerezik az igazi magyar őstörténet szerteágazó lombozatú Életfája. (Friedrich K.)

Atilla öröksége - CD

Válogatott előadók
(Ősi Örökség, Incze Gáspár - 2015)

Letölthető innen:
https://osiorokseg.hu/letoltes/

Letöltés MP3 formátumban
Letöltés FLAC formátumban
Meghallgatás a SoundCloud oldalán

A változó világ változó hanghordozó megjelenést hoz magával. Ennek példája az Atilla öröksége című kiadvány, amely hivatalos CD-formátumban csak jövőre jelenik meg, szerkesztői azonban a hanganyagot már augusztus 15-én, Nagyboldogasszony napján elérhetővé, letölthetővé tették a világhálón. Nem szabták meg, hogy az előadók miként írják a hun király nevét (Attila-Atilla), egyetlen szempontjuk volt: tekintsék őt a magyar történelem részének, amely nem 896-ban, hanem jóval előtte, a szkíta-hun korban kezdődött. A 14 tétel közül már több megjelent a résztvevők (szerzők, írók, zenészek, zenekarok) saját lemezein, azonban együtt még sohasem. Így kerültek egymás mellé többek között az Örökség együttes, Szőke István Atilla, Friedrich Klára-Szakács Gábor, Szigeti Gábor szerzeményei, írásai, dalszövegei. Ezeket hol teljes zenekar adja elő, hol csupán az énekeseket kísérő koboz, táltosdob, citera. Cey-Bert Róbert Gyula: Atilla, a Hun üzenet című könyve ihlette, Grandpierre Atilla hunokról szóló könyve pedig szintén több meglátással gazdagította a lemezt.
Napjaink egyre zavarosabb, változó világában csak azok a népek maradnak meg, amelyek ősi történelmüket és egykori vezetőjüket tisztelve, emlékét megőrizve biztos kapaszkodót tudhatnak maguk mellett.
Kobzos

A számítógépes szabványosításon túl

Magyarok Világszövetsége, 2016.

A Magyarok Világszövetsége által 2016 augusztusában rendezett VIIII. Világtalálkozó kiadványai közé tartozik A számítógépes szabványosításon túl c. kötet. Tartalmazza a Világtalálkozó rovásírás tanácskozásának előadásait, sok tanulságos tudnivalóval, sok képpel, magyarázó ábrával. Kapható a Magyarok Világszövetségében, 1052 Budapest, Semmelweis u. 1-3.

Dr. Urmánczy Nándor élete és munkássága

Státus Kiadó, Csíkszereda, 2008

Czirják Károly helytörténész, író, újságíró szülővárosának, a székelyföldi Maroshévíznek legjelentősebb alakjáról, a szintén maroshévízi születésű Urmánczy Nándorról írt életrajzot. Ebben összefoglalta mit is tett a politikus, képviselő, iskola alapító, az ereklyés országzászló mozgalom elindítója szűkebb hazájáért és Nagy-Magyarországért.
Nem kisebb jelentőségű a szerző másik könyve a Taplóczától Maroshévízig, avagy Hévíz monográfiája (Bővített kiadás: 2016). A könyv borítója a FÉNYKÉPTÁR 463-as képe, mivel rovásírás is látható rajta.

Tekerőpatak története és névanyaga

2010.

Dr. Janitsek Jenő-Farkas Aladár: Borszék története és névanyaga (2008)
Dr. Janitsek Jenő-Farkas Aladár: Gyergyótölgyes története és névanyaga (2009)
Farkas Aladár-dr. Janitsek Jenő: Tekerőpatak története és névanyaga (2010)
Farkas Aladár-dr. Janitsek Jenő: Kilyénfalva története és névanyaga (2011)
Farkas Aladár-dr. Janitsek Jenő: Gyergyóújfalu története és névanyaga (2012)
A magyar népesség erősen fogy, különösen a gonosz trianoni diktátum által elcsatolt területeken. Amellett, hogy ezt gyermekvállalással megpróbáljuk megállítani, nagyon fontos a települések történetének pontos rögzítése. Ezt teszi a Farkas Aladár-dr. Janitsek Jenő szerzőpáros napi munkáján túl. A rendkívül sok időt és nagy pontosságot igénylő kutatás és leírás többek között magában foglalja a település kialakulásának történetét, hitéletét, építészetét, hely és családneveit, hírességeit. Az ilyen jellegű megőrzés a legfontosabb teendők közé tartozik, rögzíteni papírkönyvben és elektronikusan. Kapaszkodó és megtartó-visszahúzó erő lehet a települést elhagyók számára is.
(Sajnos idén értesültünk, hogy dr. Janitsek Jenő elhunyt.)
F.K.-SZ.G.

Jaj, de lelkem nem tud felrepülni...
Pogánynak mondott kultuszhelyek Európában

Szerzői kiadás, 2017.

"Több ezer kőoltárt, mesterséges halmot, szent forrást, áldozóberket, ősi csillagvizsgálót lehet beazonosítani a Baltikumtól az Urálig, Nyugat-Szibériától a Fekete-tengerig. A Kelet-európai síkságtól a Kárpát-medencéig, de hazánk területénél nem állhatunk meg, hiszen megszólalásig hasonló üst alakú mélyedések…Krisztus lábnyomos kövek, dolmenek, menhirek, kőkörök állnak szerte Nyugat-Európában az Atlanti óceánig" - írja a szerző és mindezt rengeteg jó minőségű színes fényképpel, pontos forrásokkal támasztja alá.

Múltunkról és jelenünkről
Válogatott interjúk és beszélgetések,
2002-2017

Magyar Napló Kiadó, 2017.

Szakály Sándor történész, egyetemi tanár, a VERITAS Történetkutató Intézet főigazgatója. Kötetében a vele készült beszélgetésekből válogatott. Az újságírók kérdéseire adott válaszaiból egy változatos, de mélyre ható körkép alakul "harag és elfogultság nélkül, még akkor is, ha fáj, mert az igazság néha fáj - de lemondani róla nem szabad".

Az anyanyelv az én hazám

Palóc Társaság kiadványa

Kárpát-medencei magyar fiatalok írásai magyarságról hazáról, múltról, jövőről. A trianoni döntéssel széttépett ország 11 és 19 év közötti fiataljainak írásai bizonyítják, hogy az Illyés Gyula által megfogalmazott HAZA A MAGASBAN 98 év után is létezik, él Isten akaratából. (F.K.)