A kertváros
|
|
|
A kertváros
|
|
|
A kertváros |
A kertvárosi jelleg megőrzését szolgálja, hogy rendeletileg szabályoztuk a fakivágást is, ez közterületen még a ház előtt is több százezer forintba kerül a pótlással együtt. Lényegében tehát tilos - mondta Kovács Péter, Budapest XVI. kerületének fideszes polgármestere, a Budapesti Önkormányzatok Szövetsége új elnöke.
Több mint húsz éve képviselő,
ebből nyolcat polgármesterként dolgozott. Minek tulajdonítja a folyamatos sikert?
A legutóbbi választáson legnagyobb mértékben Tóth József nyert a XIII. kerületben.
Őt követte Riz Levente a XVII.-ben, majd én következtem holtversenyben a XIX.
kerületi szocialista polgármesterrel. A siker annak következménye, hogy amit
megígérünk, be is tartjuk, és két cikluson keresztül az emberek ezt tapasztalták.
Valószínűleg azt gondolják, hogy van olyan politikus, aki nem lódít, a választó
pedig nem csak a kampány idejére válik fontossá, hanem folyamatosan.
Azt sem ígérte, hogy
kolbászból lesz a kerítés.
Szó sincs róla. 2006-ban, majd 2010-ben is kétszer tizenhat pontból álló programot
állítottunk össze, de előbb a képviselőjelöltekkel megvitattuk, mi valósítható
meg négy év alatt. Ezeket mindkétszer 95 százalékban teljesítettük is, viszont
mindig akadt, ami rajtunk kívül álló okokból nem jött össze, jóllehet azokon
is dolgoztunk. Nem kedvelem a "határidő folyamatos" megfogalmazást,
szívesebben veszem a "határidő azonnal" kifejezést, mert amikor a
testület megszavazza, már csinálnom is kell. Most is úgy kezdtük az önkormányzati
ciklust, hogy az alpolgármesterekkel leültem, és a harminckét pont mindegyikénél
odaírtuk, ki miért felelős, mikorra kell megcsinálnia, mennyibe kerül, mi kell
hozzá. Mivel hetente tartunk vezetői értekezletet, mindenki tudja a hivatalban,
min kell dolgoznia. A nagyarányú győzelemhez az is hozzájárulhatott, hogy a
baloldal teljesen elvesztette saját választói bizalmát. Egyesültek, acsarkodtak
egymásra, megint összeálltak, de így nem lehet választást nyerni. Talán furcsa,
de örülnék, ha lenne végre egy valóban baloldali párt.
Kezdeti elképzelései
mennyiben változtak?
Azért akartam polgármester lenni, hogy végre történjen is valami. Itt születtem,
itt élek, látom, hogy a kerületből többet ki lehet hozni, mert a korábbi, szocialista
polgármester, Szabó Lajos Mátyás ezzel egyáltalán nem foglalkozott. Amikor a
rendszerváltás után 1990-ben először lettem képviselő, még mindenki tenni akart
valamit. Ahogy országos szinten is csökkent a politika megbecsültsége, a belefáradt
képviselők egymás után koptak ki. Akik a helyükre kerültek, tisztelet a nagyszámú
kivételnek, rossz értelemben vett politikusok, akik sokat beszéltek, és keveset
tettek. Mi inkább keveset beszélünk, viszont sokat teszünk, mert ez a fontos.
Amikor parlamenti képviselő is voltam, egyesek azzal bíztattak, hogy ott mondjak
valamit nagypolitikai szinten. Csak azt válaszolhattam, hogy nekünk a kerületért
kell dolgoznunk, ráadásul nálunk 2006 óta nincs kiszorítósdi. Most is bekerült
egy jobbikos, egy LMP-s és három, magát baloldalinak mondó képviselő, bizottsági
elnökként mindhármuknak van egy-egy területe. Az LMP megkapta a környezetvédelmi
bizottságot, hiszen zöld pártnak nevezi magát. A jobbikosok azt állítják, hogy
ők a "legtisztább kezűek", ezért övék lett a közbeszerzési bizottság,
míg az MSZP az ügyrendi bizottságot vezeti. Mostanra teljesen kicserélődtek
a korábbi ellenzéki képviselők, jóllehet nálunk, nincs szó szerinti "ellenzék",
lehetőségek vannak a munkára. Az első ciklusban még akart is mindenki dolgozni,
végül alibi politizálásba mentek át. Kezdeti lelkesedésük - "jó képviselő
vagyok, néha eljárok a testületi ülésekre, nehogy megvonják a képviselői tiszteletdíjam
bizonyos százalékát" - után már nem nagyon jártak az ellenzékiek, még
a kritizálásról is letettek.
Csak nem?
Mondok egy példát, amikor, talán 2008-ban a költségvetést készítettük, a szocialista
frakciónak öt módosító indítványa volt. Befogadhatónak tartottam az indítványukat,
és kértem, cserébe ők költségvetést fogadják el. Ehelyett inkább tartózkodtak,
még rendesnek is tartották magukat, én viszont ettől kezdve őket nem vehettem
komolyan.
A kerületrészek 1950-ig
önálló községek voltak. Lehetséges ezeket egységes fejlettségi szintre hozni?
Napjainkra összenőttek, talán csak Cinkota határolódik el kissé a Szilas-patak
völgyével. Azt gondolom, lehetséges az egységes szintre hozásuk, bár kaptam
olyan visszajelzéseket Rákosszentmihályról, hogy őket mindig elhanyagolják Mátyásföldhöz,
Sashalomhoz képest. Azon dolgoztunk, hogy egyetlen kerületrész se érezze magát
másodrangúnak, jóllehet a közvélemény-kutatásokból az derült ki, hogy továbbra
is a cinkotaiak érzik úgy, hogy kevésbé fejlődnek. Most már talán ők is tapasztalják,
hogy ez nem így van, de az ott lakók lelkülete talán soha nem fog változni.
Nálunk nem azt mondják, hogy XVI. kerületi, hanem mátyásföldi, sashalmi, szentmihályi,
árpádföldi, cinkotai. Ez így helyes. Sashalmiként magam is ezt mondom.
Cinkotáról azt mondták,
hogy tót település, hiszen piacosaik egymás között szlovákul beszéltek.
Lantos Tóni bácsinak 1990-től 2006-ig összesen hat helytörténeti kötete jelent
meg, azóta pedig harmincnégy írása. Ő dolgozta fel Cinkota történetét is, amiből
kiderült, hogy abból vált ki a többi településrész. Az eltérést az okozta, hogy
az ott élő földművelők inkább tartalékoltak, a többi kerületrész viszont fejlődni
akart. Napjainkra Cinkota lakossága nagyrészt kicserélődött, lakóparkok épültek,
nagyon szép családi házas résszé vált. Igen népszerű, bár az is igaz, hogy a
kerületben a legolcsóbb, miközben Árpádföld és Ómátyásföld a legdrágább.
A kerületben élt a mártírhalált
halt Tóth Ilonka. Árpádföldi lakóházát emlékhellyé, múzeummá alakítják.
Idén vette meg az önkormányzat, átalakítva a forradalom hatvanadik évfordulójára
nyílna meg. Nemcsak emlékházat szeretnénk, hanem egyben interaktív múzeumot
is, ahová a tanulókat történelem-, hon- és népismeret, osztályfőnöki óra keretében
elvihetik, hogy megismerjék az 1956-os forradalmat, Tóth Ilonka életét. Amióta
ez a hír elterjedt, sokan megkerestek, hogy relikviáikkal gazdagítanák. Nem
igen van ilyen a Terror Házán kívül, de még az sem kizárólag az 1956-os forradalom
emlékhelye. A bezárt kiskunmajsai múzeum volt ilyen, amelynek tárgyait megkapjuk.
A XVI. kerület volt az
első Budapesten, amely rovásfeliratos településtáblákkal jelölte a kerület határát.
Hogy fogadták az itt élők?
A rovásfeliratos táblaállítás országos mozgalommá fejlődött, nagyon örülök és
büszke vagyok rá, hogy Budapesten a XVI. kerület volt ebben az első. Mellesleg
egy ismerősöm mesélte, hogy Árpádföldön a Timur utcai táblaállítás után egy
néni kérdezte tőle, hogy annyi kínai lakik a környéken, hogy már az írásuk is
táblára került? Felvilágosítottak, miről van szó.
Megőrizhető a kerület
kertvárosi jellege?
Ez a célunk. Nálunk telkenként legfeljebb két lakást vagy házat - a szomszédos
Zuglóban harmincat - lehet építeni, mivel előírtuk, hogy egy lakáshoz hány négyzetméter
terület szükséges. A kertvárosi jelleg megőrzését szolgálja, hogy rendeletileg
szabályoztuk a fakivágást is, ez közterületen még a ház előtt is több százezer
forintba kerül a pótlással együtt. Lényegében tehát tilos, hiszen egy nyolcvan
négyzetméteres telken legalább egy fának lennie kell. Vannak "lakótelepeink"
is, ezeken összesen három tíz-, és három hétemeletes ház áll, az összes többi
négyemeletes vagy kisebb. Ahol lakópark építése engedélyezett, ott sem lehet
ezeknél nagyobb épület, ezért a pesti oldalon a XVI. kerület az egyik legdrágább,
ahol egy tavalyi kimutatás szerint Sashalom a legnépszerűbb.
Szó volt róla, hogy a
metrót kiépítik Cinkotáig.
Pontosabban a gödöllői Hév-et és a kelet-nyugati metrót szeretnénk úgy összekötni,
hogy egy sínpáron közlekedhessenek. Mivel az EU sok mindenre ad pénzt, így kötöttpályás
közlekedésfejlesztésre, metróra, villamosra is, 2010-ben elkészíttettük a tanulmányt,
hogy bekerülhessen az EU-fejlesztésekbe. Ezt vette át a fővárosi önkormányzat,
s idén szeptemberére elkészült a pályázat is a megvalósíthatósági tanulmányhoz,
amelynek most van a társadalmi vitája. A projekt a főváros 2030-ig tartó közlekedésfejlesztési
tervébe is bekerült. Megvalósítását követően a Stadionok állomástól a vonal
a felszín alatt vezetne tovább Rákosfalván a Rákos-patakig. Efölött menne át,
majd tovább a kerületünkben az Egyenes utcai lakótelepig, a felszínen tervezett
megállójáig. Itt ismét térszint alá süllyesztve a mátyásföldi Baross Gábor utca
megállója után az Imre utca előtt bukkanna fel újra a térszintre. Azon menne
Gödöllőig, majd onnan lekanyarodva Csömör felé. Lényeg, hogy ne legyen azonos
szintű kereszteződés, mert a HÉV most is kettévágja a kerületet. Még cinkotai
állomását is át fogják építeni alagúttal vagy híddal. A fővárosnál szeretnénk
elérni, hogy a 2021-ig tartó uniós fejlesztési ciklusra közösen adjuk be a pályázatot,
amelyre a hármas metró felújításával készül Budapest. Megértem, hogy nagyon
áldatlan állapotban van, de ha a kettes még használható szerelvényeit átadnák
a hármasnak - úgyis új szerelvény kell, ami alul és fölül áramot tud venni -,
a kettőt egyszerre meg lehetne oldani. Most, hogy fővárosi képviselő is lettem,
az új törvény jóvoltából közelebb kerültem a tűzhöz.
Szakács Gábor Magyar Demokrata 2014. december 3.
Fénykép: T. Szántó György
 |
|
A kertváros
|
|
|