Nyitólap

KITEKINTŐ

A nyelv és néprajz fontossága

Az őszinte ember ott kezdődik, hogy tisztelettel hivatkozik úgy elődeire, mint kortársaira, akiktől saját tudását szerezte. Az USÁ-ban élő Tomory Zsuzsa számára ilyen példakép Bobula Ida és Magyar Adorján. Mi viszont az alábbi bemutatással az ő munkássága előtt hajtunk fejet.

1956-ban hagyta el az országot férjével, aki Sárospatakon, a volt angol internátusban szerzett angol tudásának köszönhetően a híres Harvard egyetemen is rövidesen munkához jutott. Mivel az egyetem családtagjai bejárhattak az előadásokra - igaz, vizsgát nem tehettek -, Zsuzsa a sumér tanszékre iratkozott be. Rövidesen rá kellett jönnie, hogy ott az akkádot tanították és a sumér történetet valójában a sémita befolyástól számítják. Megvált a tanszéktől és inkább Bobula Ida sumerológussal alakított ki baráti kapcsolatot, miközben rájött, hogy addig nem vehet részt a sumer-magyar szavak hasonlítgatásában, amíg saját nyelvünket és néprajzunkat tökéletesen el nem sajátítja. Ehhez a legnagyobb segítséget Magyar Adorjántól kapta, aki már száz évvel azelőtt is a gyökrendszerrel foglalkozott. Tomory Zsuzsa élete ettől kezdve változott meg.

- Magyar Adorján kutatásai bemutatták, hogy magyar nyelvünk 16 nyelvi őstörzsből áll, ami nem különböző népeket jelent. Én ahhoz szoktam hasonlítani, hogy úgy helyezkedtek el, ahogyan a hárfa húrjai, amelyek ugyanazt a szimfóniát játsszák. Ezek az őstörzsek szerves kapcsolatban voltak azzal a vidékkel is, ahol éltek. A magyarnak pl. a mag szava egy dombos vidéket idéz, ahol gyümölcsfákat termesztettek, a kunok a maguk ékes jeleivel, a K és R kemény hangzású szavaikkal a hegyvidéket idézték és így tovább - hivatkozik napjainkban is példaképére a magyarságkutató. Mivel a magyarságot ősnépnek tartja, szerinte nem véletlen, hogy a világ bármely népével találhatunk hasonlóságot. Még ennél is fontosabbnak tartja annak megállapítását, hogy mely őstörzseink nyomait tudjuk bennük felfedezni. Mivel a keltáknál sok ilyen van, ezért gyűjtött össze 640 kelta szót, hogy bemutassa bennük az őstörzsi jelenléteket. Tomory Zsuzsa megállapításaival nem a felhőtlen népszerűséget követi, még ha nem kevesen csak azt fogadnák is el igazságnak, amit hallani szeretnének. Mindenben a lelkiismeretét követi. Amikor meggyőződésévé vált, hogy Kárpát-medencei ősnép vagyunk és ezt a szerteágazó műveltségekben képviselt hatásunk és a régészet nyilvánvalóvá is teszi, nem volt népszerű. Mégsem bánja, hiszen Magyar Adorján sem népszerű bizonyos körökben mind a mai napig, mert ezeket kimondta.

Tomory Zsuzsa éppen ezért nem osztja azt az egyre terjedő elméletet, mely szerint Keletről jöttünk, hiszen erre semmiféle ásatási lelet, mint bizonyíték, nincs. A finnugrizmushoz hasonlóan ezt a szemléletet károsnak tartja, amit a magyarság megosztására használnak fel. Más kérdés, hogy őseink Keletre is eljutottak, és onnan tértek vissza a Kárpát-medencei őshazába. Ennek az őseredetnek a földtani, csillagászati és néprajzi bizonyítására fogott hozzá rendhagyó könyvének megírására. A sorrendiség nem véletlen. Ahhoz ugyanis, hogy egy műveltség kialakuljon, legelőbb szárazföld kell, ahol az ember meg tudja vetni a lábát.

- Ipolyi Arnoldhoz fordultam, hogy a néprajztudós hová vezeti ősiségünket. Ő írta, hogy a Csallóközt tündérek népesítették be akkor, amikor még nem is létezett. Létezett viszont a Kárpát-medencei őstenger és a Duna, amelynek deltája ebbe az őstengerbe ömlött. További szakasza feltöltődéssel keletkezett és jött létre Európa legnagyobb hordalékkúpja, ami ma Csallóköz néven ismeretes. Ezt ölelte körül a Duna négy ága, ahogyan a Biblia szerint is a Duna négy ága a Földi Paradicsomot. Ez azt jelenti, hogy harminc millió éve vagyunk a Kápát-medencében. A kiömlési területnél van Pozsony, a név ősmagyar eredetű és nem a német Pressburgból alakult - ismerteti kutatásainak csupán egyetlen területét.

Tomory Zsuzsa májusban vette át a Miskolci Nagy Lajos király Egyesülettől a Septem artes liberales (Phs) szintű tudományos fokozat használatára jogosító oklevelet. Ő adta ki 1996-tól a Magyarságtudományi Értesítő füzeteket, az USÁ-ban működő Magyarságtudományi Intézet tagjaként pedig részt vett a Magyarságtudományi tanulmányok című kötet összeállításában, angol nyelvű fordításában, kiadásában. Feladatának tartja, hogy a Magyar Adorján által a Gellért hegyi szovjet emlékmű helyére megálmodott Csodaszarvas szobor megvalósulását elősegítse. Végül, de nem utolsó sorban elkötelezett híve a rovásírás ápolásának, terjesztésének és nem kis örömünkre a Forrai Sándor Rovásíró Kör által immáron tíz éve működő Kárpát-medencei Rovásírásverseny és Műveltségi Találkozóknak.

Szakács Gábor
Fénykép: T. Szántó György
Arany Tarsoly 2009 június

Nyitólap

KITEKINTŐ

A nyelv és néprajz fontossága

Oldal tetejére