Nyitólap
KITEKINTŐ
Aki dudás akar lenni...

Aki dudás akar lenni...

Nyugat-Európa angol nyelvterületén már évtizedekkel ezelőtt beépítették a dudát a rockzenei hírességek koncertjeibe, sikerszámaiba. Példa erre Rod Stewart 1986-os dala, az Every Beat Of My Heart, Gary Moor több szerzeménye, valamint újabban a spanyol Hevia lemezei. Idehaza is elindult a hangszer feltámadása, amiről Bese Botond duda készítő, tanárral beszélgettünk.

A fiatalember több zenekarban is - Romantikus Erőszak, Csodaszarva, Magyar Dudazenekar, saját Beste nevű társulata - játszik. Kezdetben gitározott, rock zenét hallgatott, majd 1998-ban beiratkozott az Óbudai Népzenei Iskolába, ahol kobzolni szeretett volna. Amikor azonban ottjártakor megütötte a fülét a dudaszó, az első hang elég volt ahhoz, hogy irányt váltson.

- Az első tanulóidőszakban a fújás és bőrtömlő kezelésének technikájával - hogyan kell egyenlő nyomást tartani rajta, engedi-e hónaljával, szorítja-e a könyökével vagy sem, stb. - ismerkedik a diák. Dallamot csak ezek elsajátítása után érdemes tanulni, mert addig csupán nyöszörög a duda, ettől kezdve azonban már egyéni képesség és gyakorlás függvénye, hogy mit hallunk a zenésztől - tájékoztat a kezdeti lépésekről Botond.

A már az ókorban is elterjedt hangszer az évszázadok során helyenként eltérő módon úgy alakult, hogy az adott nép zenéjét a legkönnyebben el lehessen játszani rajta. Más fogásrend alakult ki a négy sípot használó skótoknál, és más, nálunk a három síppal zenélő Kárpát-medencében. A több sípnak megfelelően a hangzás is mindig többszólamú. Egy hangnemre készítik és bár a dudás megteheti, hogy nem alaphangról indítja a dallamot, a basszus akkor is az eredeti helyen fog szólani, ami disszonanciához vezet.

- Úgy harminc évvel ezelőtt, a táncház mozgalom kezdetén fordult a figyelem ismét a tekerő, koboz, furulya és a duda felé, addig bizony úgy tűnt, hogy ezek a hangszerek végnapjaikat élik. Nem volt szakirodalma a hangszer készítésének és megszólaltatásának, el kellet menni az öreg pásztorokhoz, ahogyan többek között sorrendiség nélkül Kozák József, Tobak Ferenc, Adorján István, ifjú Csoóri Sándor tette, akik járták a vidéket és gyűjtötték a zenei anyagokat, lejegyezték történetét. Ha akkor ezt nem teszik, akkor most nagy bajban lennénk. Igaz, megszólalt a duda a már említett ifjú Csoóri Sándor kezében az István, a király című lemezen is, de élő rock koncerteken elvétve - emlékezik a fiatal dudaművész.

Napjainkra népszerűsödik a hangszer, már nem fenyegeti a kihalás, a régi mesterek közül pedig a 88 éves nógrádi Pál István bácsi ma is tevékeny, tőle tanul az utánpótlás a nyarankénti duda és tekerő táborban, idén például augusztus 21-től 25-ig.

A dudakészítés ugyanolyan szakma, mint a többi. Nem mindegy, hogy a hangszer csak megszólal, vagy öröm is játszani rajta, mert szépek a felhangjai. Istvánffy Balázs, akitől Bese Botond is eltanulta a hangszerkezelés fortélyait, arra törekszik, hogy kristálytiszta megszólalású mesterhangszert készítsen, ami akár a szimfonikusok közé is beállítható.

A legegyszerűbb dudát százezer forint körüli összegért árulják, a belőle kicsalt muzsika alapdallamának lekottázása ugyanúgy történik, mint más hangszerek esetében, azonban a zenei díszítések lejegyzése már nagyobb tudást igényel, ráadásul a bőrtömlőben lévő levegő hatására akkor is szól, amikor a zenész nem fújja, hanem éppen levegőt vesz. Sajátossága, hogy úgy szólal meg, mintha egy másik hangszert is hallana az ember, így nem véletlen, hogy mindig is egyszemélyes zenekarnak tekintették.

Önmagától adódik a kérdés, hogy a dudásoknak vannak-e olyan megnyilvánulási lehetőségei, mint a gitárosoknak, ütősöknek a nyári zenés táborokban?
- Az 1910-es években még rendszeres volt a pásztorok körében a duda és kanásztülök verseny, amelyeket valamilyen vásár egészített ki, ahol a zenészek kedvükre ettek-ittak, mulattak. Amikor a hangszer kezdte elveszteni a népszerűségét, csak ott maradt fenn, ahol a szegénység miatt a lakosság nem tudta megfizetni a drágábban muzsikáló, vonós cigányzenekarokat a lakodalomban. A versenyek is elmaradtak - beszél a változás okairól Botond.

A dudásokhoz több szólás is kapcsolódik: Megtanulsz kesztyűbe dudálni, Aki dudás akar lenni, pokolra kell annak menni, Két dudás egy csárdában meg nem fér. Honnan származnak ezek a szólások?
Beszélgetőtársunk szerint az utóbbi részben gyakorlati okokra vezethető vissza. Mivel a régi dudákat nem lehetett hangolni, csak a három síp volt egymáshoz igazítva, több dudás együtt nem tudott tisztán játszani és mint említettük, egyszemélyes zenekarról beszélhetünk. Az újabb hangszereknél már lehet közelíteni egymáshoz a dudák megszólalását, aminek következtében összeállhatott a hattagú magyar dudazenekar, amelyben Botond is játszik, saját Beste nevű társulatával pedig augusztus 17-20-a között Mesterségek ünnepén lesz hallható. Szerinte mindmáig megmaradt a duda régi világból származó varázsossága, egyes leírásokból tudják, hogy még gyógyításra is használták, míg a jelképrendszerben a túlvilági átjárást jelentette, lévén olyan hangszer, amelynek nincs se eleje, se vége, ahogyan túlvilági örök életnek.

Akár így van, akár úgy, a duda túlélte a nehéz időszakot és ismét követeli az őt megillető helyet a magyar zenekultúrában.

Szakács Gábor

Arany Tarsoly 2007 augusztus

Nyitólap
KITEKINTŐ
Aki dudás akar lenni...
Oldal tetejére