Nyitólap
KITEKINTŐ
Hangszerek kiveszőfélben

Hangszerek kiveszőfélben

Napjainkban egyre szegényesebb a könnyűzenei, ha úgy tetszik a sláger dalok hangszerelése, arról nem is beszélve, hogy csaknem minden hangszert szintetizátor, illetve hangkártya pótol. Ilyen alapvető változás már évszázadokkal ezelőtt hasonlóképpen csaknem halálra ítélt olyan hangszereket, mint a kemencs és a gamba.

A pengetős és húros hangszerek megjelenése lényegében egybeesik az íj használatával, hiszen húrjának pengetése már hangot adott. A következő lépést több húr egyidejű megpendítése jelentette, amikor pedig ezeket egy másik íjjal húzták meg, kialakultak a vonós hangszerek. Egy feladat azonban még hátravolt, a hangosításuk. A kor embere ezt is megoldotta, amikor felfújt hólyagot helyezett az íj fája és idege közé.

Nagyné Bartha Anna zenetanár, a Kecskés együttes zenésze, lapunknak elmondta, hogy minden hangszerünk Ázsiából származik, a vonósok úgy ezer évvel ezelőtt kerültek Európába, a pengetősök nyilván korábban. A legegyszerűbb, ezzel együtt sajátosan szép hangú kemencs - írása kemence - napjainkban is ugyanúgy használatos Ázsiában, ahogyan annak idején, azaz földön, törökülésben, a földre függőlegesen támasztva játszanak rajta. Ezt figyelembe véve, akár tökéletesnek is nevezhetjük a zeneszerszámot, ha ott változtatás nélkül vészelte át az évszázadokat, talán évezredeket. A módosulás Európában következett be, ahol háromhúros változatban rebek néven terjedt el.

Körte lakú formája a kobozhoz hasonlít, amiből arra is gondolhatunk, hogy azt szerették volna vonóval megszólaltatni.
- A fejlődést mutatja, hogy már nem egyetlen fából faragták a hangszert, ahogyan a kobozt, hanem külön építettek hozzá nyakat. "Lélekkel" is ellátták, ami a felső és alsó lap rezonanciáját erősítette, ezáltal kissé hegedű szerűbb lett és megszületett a fidel, amit a késő középkorban és a korai reneszánszban használták, így Mátyás király udvarában is - tájékoztat a hangszergyártás fejlődéséről Bartha Anna.

Elmondása szerint a nagy változást Itáliából kiindulva éppen a reneszánsz hozta ezen a téren is. Divatossá váltak a lantok, ezeket vonóval meghúzva alakultak ki a gambák. Noha vonós hangszerekről van szó, mégsem a hegedűcsalád tagjai, mert különleges a vonótartása, a testet pedig térdére teszi a játékos, vagy lábával tartja. Hat húrjának hangolása a lantéhoz hasonló, az érintők, azaz bundok, megjelenése is annak felépítését követi. Németországban és Franciaországban élete virágkorát, Itáliában viszont igen hamar kiszorította a hegedű.

Ahogyan napjainkban is változik a hallgatóság igénye és ennek megfelelően alakul a hangszerek szerepe, annak idején a romantika idézte elő ugyanezt. Teljesen elfeledtette a korábbiakat, a nagy romantikus operák bejövetele magával hozta a hatalmas hangzást, a hangosabb, áradó zenéket, ami az igényt is átalakította. A hangszereket fémhúrokkal látták el, a csellókra pedig, amelyek a gambával ellentétben hegedű féle hangszerek, támasztólábat szereltek, hogy ne a zenésznek kelljen a saját lábával szorítania.

Önkéntelenül adódik a kérdés, hogy a gamba és kemencs kiszorulásával maradtak-e utánuk legalább zeneművek? Bartha Anna válasza elég kiábrándító, ugyanis a reneszánsz előtt nem igen írtak dalokat egy kiválasztott hangszerre, hanem ezeket mindegyiken eljátszották. A komolyabb zeneműveket viszont a hangszerek eltérő hangolása miatt sem lehetett már mindegyikre alkalmazni.

Hogy valóban megpecsételődött-e ezeknek a sajátos megszólalású hangszereknek a sorsa, az attól függ, hogy vannak-e még olyan zenészek, akik tudásukat továbbadhatják a fiataloknak.

- Azokban az európai országokban, ahol kialakultak és virágkorukat élték, így Ausztriában, Németországban, Franciaországban, Hollandiában, Angliában, máig őrzik ezek hagyományát. Mivel Magyarországon - elsősorban Zsigmond és Mátyás királyi udvarában - csak átmenetileg voltak honosak, nálunk nem is tanítják a régizenét, ráadásul itt a zenetörténet a barokkal kezdődik. Szegeden volt egy próbálkozás, ám amióta a második diplomáért már fizetni kell, a növendékek inkább a csellót választják. Én mindezeken a hangszereken játszom, de ha nem lenne a Kecskés együttes és saját korhű lemezei, együtt az Attila ifjúsága, Pogány imák és Rákóczi él kiadványokkal, akkor egyáltalán nem lenne lehetőségem megszólaltatni a gambát és a kemencset - jellemzi napjaink egyre tarthatatlanná váló helyzetét Bartha Anna. Szavaira nem ártana odafigyelnie az illetékeseknek.

Szakács Gábor

Arany Tarsoly 2008 július

Nyitólap
KITEKINTŐ
Hangszerek kiveszőfélben
Oldal tetejére