Fekete István szerint egy ember addig él, ameddig emlékeznek rá. Urmánczy Nándor élen járt a Trianonban megcsonkított, lelkileg megtört Magyarország újraélesztésében. Több mint 600 szoborcsoport felállítása mellett pályázatain születtek a "Hiszek Magyarország feltámadásában", vagy a "Csonka Magyarország nem ország" jelmondatok.

Urmánczy Nándor gondolkodását akkor értjük meg igazán, ha életútját a maroshévízi Czirják Károly kutatásai alapján követjük. Az Örményországból származó család a XIII. században betörő szeldzsuk törökök elől Perzsiába menekült, ahol az Urmia-tó melletti, azonos nevű faluban telepedett le. Több évszázad múltán a lengyelországi Lemberg, mai nevén Lvov (Ukrajna) városába költözött, a család egyik ága itt vette fel az Urmánczy nevet. A XVII. században Erdélybe települtek, majd Gyergyó-Topliczán (Maroshévíz) kötöttek ki, 1868. október 1-én itt született Urmánczy Nándor.

A cseperedő ifjú komoly tanulmányokat folytatott. Anyanyelvi szinten beszélt románul, angolul, németül, franciául, jogi diplomája birtokában pedig főszolgabíró lett. Munkája mellett közfeladatot is vállalt, megjelent írásaiért az Erdélyi Kárpát Egyesült ki is tüntette. Maroshévízen ő alapította az első állami iskolát, valamint az első helyi újságot, míg családja az egyik házukban nyitott kórházat, és állta az orvosok, asszisztensek egy részének fizetését. Nem kevésbé volt jelentős a közlekedés fejlesztésében végzett tevékenysége, hiszen az ő közbenjárására fejeződött be Szászrégen és Gyergyószentmiklós között a Székely Körvasút építése.

A politikai életbe is bekapcsolódott. Függetlenségi és 48-as programjával 1902 októberében lett országgyűlési képviselő, mely tisztségét 1918-ig töltötte be. Az I. világháború idején1915-ben önkéntesként bevonult, majd kormánybiztosként a Monarchia isztriai kikötővárosába, Pólába (Pula) helyezték, hogy a magyar tengerészek helyzetéről adjon jelentést.
1918-as leszerelése után első útja a Károlyi-kormány külügyminiszteréhez, Linder Bélához vezetett, akit részeg gazembernek nevezett. Károlyit sem kímélte, szintén személyes találkozásukkor vele szemben az országromboló kifejezést használta.

A trianoni tragédiát követően a megcsonkított Magyarországról két évtizedig nem tért vissza szülőföldjére. Nem a románok által tőle elkobzott több mint tízezer holdnyi birtokot sajnálta, hanem az országot ért igazságtalanság és hálátlanság bántotta. Állítását történelmi példával bizonyította: "Mi védtük századokon át Nyugat-Európát a kelet felől ostromló török, tatár támadásokkal szemben."

Életét ettől kezdve a terület- és lakosságvesztés miatt lelkileg megtört magyarság felélesztésének szentelte. Megalapította a Védő Ligák Szövetségét, amely 1920-ban olyan jelmondat, illetve ima megírására hirdetett pályázatot, amely a nemzet összetartozását hangsúlyozta. A győztes gondolat megjelenhetett sajtótermékeken, könyvek címlapján, az iskolákban pedig mindennap ezzel kezdődött a tanítás. Nyertese Papp-Váry Elemérné, született Sziklay Szeréna Hitvallás című verse lett, melynek első három sora - "Hiszek egy Istenben, Hiszek egy hazában, Hiszek egy isteni örök igazságban, Hiszek Magyarország feltámadásában." - szállóigévé vált.

1918-ban

A történetnek azonban ezzel még nem volt vége. 1920 végén Urmánczy kezdeményezésére a Védő Ligák Szövetsége a vers megzenésítésére is pályázatot írt ki. A tíz legjobbnak ítélt beadványt az Operaházban, míg Szabados Béla, az Országos Magyar Királyi Zeneművészeti Főiskola tanárának díjnyertes művét 1921. május 28-án a Szent István-bazilikában mutatták be.

Hátra volt még a jelmondat kihirdetése, ezt B. Szabó Mihály nyugalmazott főispán fogalmazta meg: "Csonka Magyarország - nem ország, Egész Magyarország - mennyország."

Urmánczy országmentő tevékenysége az Erdélyi Székely Nemzeti Tanács megalakításával folytatódott. Jelentős kezdeményezése volt az Észak-Dél-Kelet-Nyugat szoborcsoportok 1921. január 16-i felállítása a pesti Szabadság téren, amelyhez az Ereklyés Országzászló Egyesület mozgalma kapcsolódott. Ez utóbbi keretében a történelmi ország minden sorsfordító helyszínéről, így Kossuth és Petőfi szülőházának talajából, az 1848-as honvéd és az I. világháború Magyarország szempontjából legjelentősebb csatatereinek temetőiből hozott földdel alapozták meg a négy szoborral szemben álló Ereklyés Országzászlót 1928 szeptemberében. Oldalára felirat került: Jövő nagyságunk alapját múltunk nagyjai rakták le. Az emlékmű felavatásakor, déli 12órakor megkondultak az ország harangjai, és Urmánczy elmondta a lelkesítő gondolatait: "Az a nemzet, amely nem bízik a maga erejében, és beletörődik abba, hogy mások irányítsák a sorsát, az a nemzet megérett a pusztulásra..." Az esemény olyan döbbenetes hatást gyakorolt az országra, hogy hivatalok, intézmények, magánszemélyek fogtak össze lakóhelyükön országzászló-állítás céljából.

Urmánczy csak huszonkét év után, 1940.október 23-án tért vissza szülővárosába, Maroshévízre, minden feltűnés nélkül, szinte titokban. Úgy tűnt, hogy akkorra a gondviselés által reá rótt feladatát elvégezte, mert hazatérését nyolc nappal, 1940. október 31-én holtan találták szobájában. A családi kriptába temették, sírjánál József főherceg avatott országzászlót, szülővárosa pedig posztumusz díszpolgári címet adományozott neki. Jogosan, hiszen kezdeményezésére akkorra már közel 600 emlékművet állítottak, ráadásul érdemei közé tartozott a trianoni békefeltételek szerint Ausztriához csatolt Sopron és környékének népszavazással történt visszaszerzése is.

A második világháború után mindezen érdemei nem számítottak az új kommunista hatalomnak, Urmánczy Nándor neve szinte feledésbe merült. Még az 1942 decemberében a Margitszigeten az Erdélyi Férfiak Egyesülete részéről állított emlék kőpadjának felújítására is 2009-ig kellett várni.

Életműve igazi elismerése akkor kezdődött, amikor Czirják Károly 2009-ben, Maroshévízen megalakította a Dr. Urmánczy Nándor Egyesületet. Amint a Demokrata elmondta, a település történetét kutatva ismerte meg a város magyar érzelmű, igazságot és nemzetét szerető szülöttének történetét. Nem volt egyszerű dolga. A dokumentumok többségét a román hatalom megsemmisítette, segítséget csak a magyarországi levéltárakban fellelhető anyagok, régi újságok, valamint az Urmánczy Nándor unokájától kapott iratok jelentettek.
Czirják Károly szerint a helybeli magyarok szívesen emlékeznek városuk egykori szülöttére, ráadásul alkalmazottai közül élnek néhányan, akik szerény, igazságszerető embernek ismerték. Noha véleményüket még a románság egy része is osztja, nem minden ment simán.

- Három maroshévízi román civil szervezet beperelt. Szerették volna, ha az egyesületet betiltják, hiszen alapszabályzatunk 5. pontja szerint minden önrendelkezési tevékenységet támogatunk. Végül egy évig tartó pereskedés után nyertünk, de a kastélyban akkoriban tevékenykedő helyi kulturális központ még akkor is igyekezett megakadályozni, hogy benne Urmánczy-emléknapokat tarthassunk. Mesterkedésük szerencsére nem sikerült - mondja az egyesület névadójának életrajzát több kiadványban is feldolgozó elnöke.

Azóta a család egy leszármazottja visszakapta a kastélyt, és remélhetőleg rövidesen felújításáról is döntenek. Ugyanerre lenne szükség az Urmánczy által építtetett fedeles fahíd esetében is, amelynek állapota napról napra romlik. Márpedig jelentősége azért is kiemelkedő, mivel napjainkra egész Erdélyben csupán három hasonló építmény maradt.

Erdély kiemelkedő jelentőségű szülöttjét Budapesten sem feledték el. 2013. október 1-én újra építették emlékpadját a Margitszigeten, az ünnepi beszédet Tarlós István főpolgármester, és Németh Szilárd, Csepel akkori polgármestere tartották. A Dr. Urmánczy Nándor Egyesület természetesen képviseltette magát az eseményen, hiszen a kőpad felújításának gondolata tőlük származott.

Azóta Maroshévíz is emlékezett.

- A templom kertjében Kövér László által avatott Urmánczy-szobor egyben a politikus adománya volt a település magyar lakosságának. Az eseményre a templom udvara zsúfolásig megtelt, hisz nem mindennap fordul elő, hogy a magyarországi parlament házelnöke személyesen látogat oda. A következő feladat az lenne, ha Urmánczy Nándor neve visszakerülne a tankönyvekbe, tevékenységét, valamint szerepét ismét tanítanák. Gyergyószéken és más településeken ezért is szervezünk évente róla elnevezett történelmi vetélkedőket - sorolja a tennivalókat Czirják Károly.

A valós történelmi példák helyett minden más, bármely jelentős esemény csak pillanatnyi lelkesedést válthat ki, amit azonnal elhomályosít a következő. Így működnek a könnyűzenei sikerlisták. Urmánczy Nándor azonban ennél jóval többet érdemel.

Szakács Gábor
Magyar Demokrata 2017. augusztus 9.