Nyitólap

KITEKINTŐ

Hogy ne legyen nehéz az iskolatáska

Mivel csaknem negyven évig tanítottam, szeretnék ajánlani néhány játékos gyakorlatot, amellyel megkönnyíthetjük első osztályba készülő gyermekeink, unokáink iskolakezdését, ha nyáron naponta elvégzünk egyet-egyet belőlük. Nem igényelnek drága felszerelést, csupán némi időt, türelmet, papírt és színes ceruzát.

Játsszunk a színekkel! Figyeltessük meg, milyen színek vannak a környezetünkben, kérdezzük meg, melyek tetszenek a gyermeknek legjobban, melyek legkevésbé, és miért. Jó emlékezet fejlesztő, ha 4-5 színes papírcsíkot teszünk elé, megfigyeltetjük, hogy milyen sorrendben következnek egymás után, majd letakarjuk a csíkokat és megkérjük, mondja el a színeket egymás után. Például: az első a zöld, második a sárga... stb. Balról jobbra haladjunk, a latin betűs olvasás iránya szerint.

Figyeltessük meg a tárgyak formáját, nagyságát. Például a tányér kerek, az asztal szögletes. Miben hasonlít a labda és a tányér? Miben különbözik? Először mindig a hasonlóságot kérdezzük!

Könyvekből, ceruzákból, poharakból, kanalakból, bármilyen tárgyból tegyünk többet egymás mellé. Melyik kisebb, nagyobb, magasabb, alacsonyabb, hosszabb, rövidebb... ?

Rajzoljunk olyan arcokat, vagy tárgyakat, amelyekről hiányzik valami, például a fül, vagy az asztal lába. Vegye észre és egészítse ki a gyermek ezeket a hiányokat.

Készítsünk "hibás" rajzokat, például lufik szállnak a ház kéményéből, szögletes a kerékpár kereke. Kérdezzük meg, hogy mi a hiba, igyekezzünk elérni, hogy a gyermek mondatokban válaszoljon, ne elégedjünk meg az egyszavas feleletekkel. Itt az ideje, hogy mi is felhagyjunk az idegen szavak használatával, a szép és gazdag magyar nyelv szavait használjuk!

Nagyon jól fejleszti a megfigyelő készséget és az emlékezetet a "Mi változott?" játék. Tegyünk 5-6 tárgyat az asztalra, figyeltessük meg alaposan, majd kérjük meg a gyermeket, hogy hunyja be a szemét, vagy forduljon el. Néhány tárgyat ekkor elveszünk, majd megmutatjuk neki a maradékot, és megkérdezzük, hogy mi hiányzik? Nehezebb, ha a tárgyak sorrendjét változtatjuk meg, vagyis a tárgyak eredeti helyére kell visszaemlékeznie.

Jól fejleszti a hallási megfigyelőképességet a "szóbújócska". Megegyezünk egy szóban, például "alma". Elkezdünk egy történetet mesélni, és a gyermeknek tapsolnia, dobbantania stb. kell, amikor az alma szót hallja. Nehezíthetjük azzal, hogy növeljük a megfigyelendő szavak számát. Ugyancsak a hallási figyelmet fejleszti, ha négyet-ötöt különböző ritmusban tapsolunk, koppantunk, dobbantunk és a gyermek utánozza ezt.

Ha még nem tudja, feltétlenül tanítsuk meg a gyermeknek, melyik a jobb és a bal keze. Balkezest semmiképpen ne szoktassunk át jobb kézre, a balkezesség nem betegség, az átszoktatás viszont nemkívánatos tüneteket okozhat. Üljünk le mellé, (ne vele szemben), és beszélgessünk, hogy mi van a szobában tőlünk jobbra és balra. Asztalra kirakott tárgyakat helyezzen el jobbra vagy balra és fogalmazza is meg: "jobbra teszem a könyvet, balra teszem a ceruzát", stb.

Számláljon a gyermek tárgyakat tízig. Összeadni, kivonni nem kell! Gyakoroljuk a "több, kevesebb, ugyanannyi" tárgy felismerését. Például kiteszünk az asztalra négy kanalat és három villát. Megkérdezzük melyik a több, melyik a kevesebb. Tegyen a villához annyit, hogy ugyanannyi legyen, mint a kanál. Ugyanezt jól lehet gyümölcsökkel, játékállatokkal is játszani.

Játsszunk a ruhákkal, tegyünk ki mind a négy évszaknak megfelelő ruhákat egy halomba, és a gyermek válogassa szét évszakok szerint. Beszélgessünk az évszakokról, fogalmazzuk meg közösen az évszakok jellemzőit! Beszélgessünk a napszakokról, a napszakokra jellemző cselekvésekről. Nézegessünk képeskönyveket, milyen napszak lehet a képen, milyen évszak lehet a képen, miből tudjuk megállapítani?

Vágjunk képeslapokat vagy egyéb képeket négy-öt darabra, keverjük össze, és versenyezzünk, ki tudja hamarabb újból összerakni?

Rakjunk ki sorban képeket, amelyeket előzőleg közösen rajzoltunk, például három különféle madár, majd egy maci, majd megint madarak. Kérdezzük meg, melyik nem illik a sorba és miért? A maci, mert négy lába van és szőre stb. Ugyanezt lehet színekkel, mértani formákkal, élőlények és nem élőlények váltakoztatásával és még sok változatban játszani.

Mondjunk rövid történeteket, meséket, a gyermek ismételje el. Úgy is lehet, hogy csak a neveket ismétli el, vagy egyéb szereplőket, például állatokat. Kérdezzük meg, ő mit tett volna a történet egyes helyzeteiben? Mondjunk befejezetlen történeteket, a gyermek fejezze be ezeket.

Fontos, hogy mindig legyen üres papír és színes ceruza az első osztályba készülő gyermek közelében, de ne legyen kötelező rajzolnia.

Mindezeket nem erőltetve, hanem játékosan, vidáman, türelmesen végezzük. Csak dicsérjünk! Cseréljünk szerepet, engedjük meg, hogy ő is tanítson minket ugyanezekkel a játékokkal.

A magyar rovásírás betűi is nagyon jól használhatók iskola előtti fejlesztésre. Fontos, hogy ebben az időszakban még ne betűknek, hanem rajzoknak nevezzük a rovásjeleket. Az általános iskola 3. osztályának elvégzése után kezdjük csak betűként, hangértékkel tanítani.

3 példa a feladatokra, ezekhez hasonlót a szülő, nagyobb testvér is készíthet:

1. kép: Színezd pirosra azt a szirmot,
amelyen ugyanolyan rajz van, mint a virág közepén!

2. kép: Keresd az ugyanolyan rajzokat,
mint ami középen van, kösd össze!

3. kép: Kösd össze ugyanúgy a pontokat,
ahogyan a mintán látod! Használj színes ceruzát!

A példák a Fejlesztő feladatok rovásírással 5-9 éves gyermekeknek című füzetemből származnak.

Friedrich Klára

Nyitólap

KITEKINTŐ

Hogy ne legyen nehéz az iskolatáska

Oldal tetejére