Lehetett volna Mindszenty József a politikai meghurcolás nélkül is a XX. század meghatározó egyházi személyisége? A Demokrata az alábbiakban erre kereste a felelet.

2012 jelentős évnek bizonyul, hiszen születésének százhuszadik évfordulójaként a KDNP ifjúsági tagozata a bíboros úr esztendejének nyilvánította, aki Pehm József néven született a Vas megyei Mindszenten.Már a szombathelyi premontrei főgimnáziumban a hittudomány, irodalom és a történelem voltak a kedvenc tantárgyai, érettségi után nem véletlenül jelentkezett papnövendéknek. Alig 27 esztendős, amikora hívek kérésére Zalaegerszeg plébánosává nevezik ki. Mivel látja a Trianon utáni iszonyú gazdasági nehézséget, a 16 ezer lakosú körzet elmaradottságát, átfogó szervező és építőmunkába kezd, ennek nyomán plébániatemplomok, plébániaházak, paplakok, miséző helyekés persze iskolák tucatjai épülnek.

- Kevésbé tudott, hogy megalapítja a kezdetben heti, majd napilappá váló Zala megyei újságot,amelynek számai még a könyvtárakban is alig találhatók és az Országos Széchenyi Könyvtárban sincs meg mindegyik. Ezeket valószínűleg a Rákosi korszakban semmisítették meg, mivel az alapító maga szerkesztette, írta a cikkeit, intézte kiadását, terjesztését, és hogy az előállítás minél olcsóbb legyen, még saját nyomdát is felállított. Emellett könyveket írt, többek között Padányi Bíró Márton veszprémi püspök élete és kora címmel feldolgozta annak életművét - sorolja a bíboros érdemeit Horváth Attila egyetemi docens, jogtörténész, a Hittel a Nemzetért Alapítvány elnöke. A plébános a hitelesség biztosítása szempontjából nagyon fontosnak tartotta a kutatást,hiszen csak így tudott visszautalni szentbeszédeiben a magyar történelemre és a dicső magyar múltra, ami Trianon után elengedhetetlen volt a nemzeti tudat erősítése céljából.

Hasonló elhivatottsággal állított felszegénygondozó intézményeket,foglalkozott kórház- és börtönmisszióval,indított támogatóprogramokat, amelyek tehetséges fiataloktaníttatási ésszállás költségét biztosították.Megszervezte a házapostolok hálózatát, amelynek tagjai többek között arról is tájékoztatták, hogy kinek nincs télikabátja.Állandóan járta körzetét, így nem csoda, hogy plébánosi megbízatása végén szinte nem akadt család, akit ne ismert volna személyesen. Hívei el is nevezték szeretetük jeléül a Zalai lámának. A zalaegerszegi szolgálatát 1944.március 4-én püspöki kinevezése váltja fel, Veszprémbe kerül.Még a rendkívüli körülmények között is megtalálja a módját, hogy plébániákat, iskolákat építtessen, gondolatai egy nagyszabású, merész terv körül kavarognak.

-Az egyházmegye több, mint felét szétosztaná a szegényparasztság körében, ám erre nem marad ideje. A földosztástmár az I. világháború előtt szerette volna megvalósítani, mert azzal, véleménye szerint a határon túlra került magyarság jelentős részét is meg lehetett volna menteni.Azúj utódállamokugyanis első lépésként egy álcázott nacionalista földreform keretében a magyar nagybirtokok szétosztásával vonzották oda a szlovák, román és szerb telepeseket az etnikai arányok megváltoztatása céljából. Ha ezek a földek már akkor a kisparaszti birtokosok kezében vannak, nem lett volna nyilvánvaló ürügy az elvételükre-vázolja a bíboros tervének jelentőségét az Alapítvány elnöke.

Az 1945-ös földosztás nem tükrözte Mindszenty elképzeléseit,mivel az új birtokosok nagyon kis területeket kaptak, ráadásul egyesek olyan helyeken, amelyeket csak egy másikon áthaladva értek el. Ez az elosztás nem volt véletlen, hiszen a kommunista párt és a szovjet megszállók nyomására tudatosan úgy osztottak földet, hogy életképtelen gazdaságok jöjjenek létre, demég így is csak azoknak, akik éppen jelen voltak. A hadifogságban lévők, a katonai szolgálatot teljesítők,a távollévők kimaradtak.Az osztásnál azt sem vizsgálták, hogy az új tulajdonos ért-e egyáltalán a földműveléshez. A szerény, aszkétikus életvitel, az állandó munka és a látványos külsőségek mellőzése Mindszentyt ódivatúnak láttatta ellenfelei szemében, miközben a XX. század eszméit hirdette. Szinte mindenhez értett mezőgazdaságtól a könyvelésig, a lapszerkesztéstől az építések megszervezéséig, a tanítástól a történelemig, miközben a hit elszánt harcosa volt. Nem akart politizálni,partook csatározásában részt venni, emberjogi kérdésekben és az üldözöttek érdekében viszont kénytelen volt megszólalni. Kormányoktól függetlenül mindig akkor kerültösszeütközésbe a hatóságokkal, amikor Magyarországon önkényuralom alakult ki.Először aTanácsköztársaság alatt fogják el, majd a nyilas hatalomátvétel időszakában, amikor több dunántúli püspöktársával aláírt körlevélben kéri, hogy a zsidóságot ne üldözzék, az országot pedig kíméljék meg a teljesen értelmetlen pusztítástól. Amikor püspöki palotájába és plébániáiba üldözötteket költöztet, a nyilas hatóságok letartóztatják és Sopronkőhidára viszik.

- Nem véletlenül, hiszen Angelo Rotta pápai nuncius volt az egyik főmentő, a Pannonhalmi apátságban is háromezeren részesültek oltalomban, Budapesten pedig pl. aFő utcai kapucinusok 1944-ben reggeltől estig kereszteltek, majd adták át a keresztleveleket a zsidóknak.Mindezekkel szemben áll az elképesztő ellenpropaganda, amit Mindszenty ellen folytattak. A háború után fasisztának nyilvánították, amikor pedig a nyilasok árurejtegetés vádjávalletartóztatták, valójában élelmiszereket és ruhákat gyűjtött a menekülteknek, a későbbi kommunista hatalom ezt a vádat felhasználva tagadta, hogy a nyilasok üldözöttje lett volna,hiszen köztörvényes bűnöző volt - emlékeztet a bíboros tevékenységére a jogtörténész Horváth Attila.

A háború végén fogságából történt szabadulása utánazonnal hozzálát a pénzgyűjtéshez, azújjáépítés élére az egyházat állítja. Miközben a történelemkönyvek egyoldalúan a kommunista párt újjáépítő munkájáról beszélnek, valójában az egyszerű emberek saját plébánosuk vezetésével építették fel a házakat, templomokat, iskolákat. Mivel Mindszenty ebben vezető szerepet tölt be és lelkesítőbeszédei rendkívül népszerűek,a kommunisták célkeresztjébe kerül. Tömegeket mozgósító zarándoklataiakadályoztatására a hatalom üvegcserepeket szóratott az útvonalra, Péter Gábor pedig azt írja, hogy már 1945 elejétől adatokat gyűjtött róla,még a gyóntatófülkéjébe is lehallgatót szereltet, de mivel ez sem vezetett eredményre, a Rákosi féle vezetés elhatározza a koncepciós pert.Hogy szándékuk szerint néhány év alatt felszámolják a történelmi egyházakat és nagyjából két nemzedék alatt teljesen kiöljék a lakosságból a vallásosságot,mindenekelőtt Mindszenty elhallgattatására volt szükség1948.december 26-án, Karácsony másnapján tartóztatták le.

Halálos ítélet helyett életfogytiglani börtönbüntetést szántak neki, mert nem szerették volna,ha belőle mártír, sírjából pedig zarándokhely válik. Szívesebben látták volna esetében is a bevált gyakorlatot, mely szerint nyilvánosan bocsánatot kér a beismerő vallomás után. Bár ebben csalatkoztak,Mindszenty becsületes emberként még akkor sem hazudott, ha azzal védhette volna magát. Nem tagadta, hogy találkozott Habsburg Ottóval egy jótékonysági gyűjtés kapcsán, mire a vádezt úgy állította be, hogy beismerte aköztársaság megdöntésére irányuló szándékát, mondván, hogy Habsburg Ottót koronázná királlyá.Emberi nagyságára jellemző, hogy senkitől nem kívánt mártíromságot, és hogy személye melletti kiállása miatt egyetlen hívő se veszítse el a kenyerét,feloldozta a "Munkásoknak kenyeret, Mindszentynek kötelet" táblák alatt vonulókat.Lejáratása az ítélet után is folytatódott. Nem sokkal a pertkövetően filmet forgattak Mikszáth Kálmán Különös házasság című egyházellenes, a valóságot nélkülöző regényéből, ámaz abban szereplő egri érsek helyett a filmben már az esztergomi érseket szerepeltetik utalásként Mindszentyre.

- Félreállításával szabad az út az egyház megsemmisítése előtt. Az 1950-es évek elejére a Rákosi rendszer a Püspöki Konferencia minden tagját börtönbe záratjaCzaprik egri érsek kivételével, de őt is csak azért hagyják szabadon, hogy aláírhassa az állam és az egyház közötti megállapodást. Ekkorra már minden negyedik papot és szerzetest bebörtönöznek, iskoláikat elveszik, 12 ezer, többdiplomás szerzetestanárt egyik napról a másikra az utcra tesznek, megszűnik a képzett tanerő folytonossága. Ezt a csapást a mai napig nem tudta kiheverni az oktatásügy, hiszen ennyi szakembert, aki ráadásul papként, fizetés nélkül vállalta ezt a hivatást és a tanítást, lehetetlen volt pótolni - mutat rá a következményekre az egyetemi docens.

Amikor Mindszenty 1956 októberében kiszabadult, azonnal a megbékélést hirdette,beszédéből - ezt később meghamisították - kitűnik, hogy egy győztes forradalom után milyen irányba mehetett volna az ország újjáépítésének ügye. A forradalom és szabadságharc bukása után kénytelen az amerikai nagykövetségre menülni, ahonnan figyelemmel kíséri a magyarországi eseményeket, azokról a nemzetközi közvéleményt folyamatosan tájékoztatja. Politikusokhoz, amerikai elnökökhöz ír, a híthű katolikus Kennedy válaszol is neki, fellép nem csak a magyaroszági törvénytelenségek, hanem a szomszédos országok magyarüldözései ellen.

Politikai alkú nyomán másfél évtizedes szobafogság után elhagyhatja a követséget, de az országból távoznia kell. Már elmúlt nyolcvan éves, amikor országról országra járva felkeresi és magyarságukban erősíti az 1956-ban nyugatra menekülteket.Hirdeti, hogy gyerekeikkel anyanyelvükön beszéljenek, és őrizzék meg nemzettudatukat. Ez azért is fontos volt,merta kommunista magyarállam velük szemben tanúsított ellenséges magatartásaa beolvadásukat erősíti az illető országokban.Végakarata - "Ha Mária és Szent István országa felett lehull a moszkvai hitetlenség csillaga, vigyék testemet az esztergomi bazilikai sírboltba." - teljesült.

A bevezetőben feletett kérdésre a válasz egyértelmű igen, hiszen Mindszenty József egész életét az egyetemes emberi értékek melletti kiállásjellemzi. Fellépett a család védelmében, de az abortusz ellen, hogy ne fogyjon a magyarság, az általa létrehozott házapostoli rendszer újbóli beindítása pedig időszerűbb, mint valaha, hiszen egyre kevesebben vállalják a papi hivatást.

2009 októberébena Mindszenty Bizottság kezdeményezéséreBudapest XVI.kerületébenközadakozásból egész alakos bronzszobrot avattak a bíboros tiszteletére, de hívei egyre türelmetlenebbül várják boldogá avatását is.

Szakács Gábor
Fénykép: Friedrich Klára

Magyar Demokrata 2012/5