Pusztuló
műemlékeink
|
|
|
Pusztuló
műemlékeink
|
|
|
Pusztuló műemlékeink |
Úgy tűnik, hogy a magyar műemlékvédelem végnapjait éli. A pusztulás szélén álló, évszázados kastélyok, templomok, várak felújítására nincs pénze az államnak. Vagy mégis? A Magyar Demokrata sajátos kettősséget tapasztalt.
 |
|
Jáki templom |
Néhány hete nagy feltűnést
keltett az a hír, mely szerint a jáki templom egyik tornya megmozdult. Később
kiderült ugyan, hogy a lébényiről volt szó, de hátha nem hiába zörgött az a
bizonyos haraszt alapon az igazságnak a helyszíneken jártunk utána.
Az 1214-ben alapított, gótikus elemekkel kiegészített épület ma is gyönyörű,
szépen gondozott kertjével nyugalmas sziget a XXI. század idegőrlő
feszültségében. Külső állaga a felületes szemlélő számára nem tűnik rossznak
és ezt Rátkai László plébános is megerősíti.
 |
|
Rátkai László plébános |
Szerinte tévesen jelentek
meg a dőlésveszélyről szóló hírek, más kérdés, hogy a restaurálásra elengedhetetlenül
szükség van, hiszen az utolsó átfogó felújítást még Schulek Frigyes végezte
1896-1904-ig Magyarország ezeréves fennállásának alkalmából.
A munkát azonban nem a falak teljes szigetelésével kellene kezdeni, hiszen az
agyagra épült templom nyolcszáz éve vízben áll, ráadásul minden kő tartalmaz
valamennyi vizet és ha ezt kivonják belőle, meggyöngül, a száradás miatt repedni
kezd. A vízelvezetés, a meliorizáció legalább ötven-százmillióba kerülne, ráadásul
a százhúsz centi vastag falakat tönkretenné és megtörné a templom alatt lévő
régebbi kolostorfalakat is.
- Inkább az északi apszist kellene restaurálni, ahol a külső állványzaton
majd hat éve nem dolgozik senki. Akkoriban úgy mondták, még tízmillió hiányzik
hozzá. Már el is akarták bontani, de kértük, hogy ha elkezdtek valamit, fejezzék
is be, ha pedig nem tudják, engedjék, hogy szakmai felügyelet mellett jó kezű
helybeli kőművesek olcsóbban megcsinálhassák! Amikor negyedszázada ide kerültem,
amúgy is mi igyekeztünk elvezetni a csapadékvizet, mert 1982-ben a műemlékesek
a lefolyó csatornák vizét nem vezették el. A meliorizációs rendszert is meg
lehetne olcsóbban és egyszerűbben oldani - tájékoztatott a helybeli plébános.
Lébényben ennél jóval tragikusabb a helyzet. Érkezésünkkor Gőgh Tibor plébános mindjárt a XIII. században épült Szent Jakab templom főbejárata melletti, a nedvességtől szemmel láthatóan elszíneződött faragványokra mutat, amelyek már akár puszta kézzel is letörhetők.
 |
|
Gögh Tibor plébános |
A főhajó külső oldalát legalább
tíz méter magasságban, függőleges sorokban díszítő, több kilós kőgolyókat is
már csak a Szentlélek tartja. Mivel több is lehullott belőlük, állandó életveszélyt
jelentenek, volt, amelyik alig néhány méterre koppant a földön az arra járótól.
A veszélyt súlyosbítja, hogy a tornyok külső sarkaira helyezett sárkányfejes
vízköpőkből is lezuhant már egy jókora darab.
A legutóbbi alapos, két évtizedig tartó felújítást 1879. augusztus 31-én a templom
újraszentelésével fejezték be, ennek százharmincadik évfordulóját elkeserítő
körülmények között tartották néhány hete.
 |
 |
|
A lébényi templom repedése |
|
Hiába volt 25-20 évvel ezelőtt
tetőcsere, a beázások folytatódnak, állandó a vakolathullás a mennyezetről,
előfordult, hogy egy tízliteres vödröt is megtöltött. A legriasztóbb jelenséget
a karzat falán, az orgona mellett tapasztaljuk. A több méteres, felülről lefelé
futó repedések azt sejtetik, hogy a tornyok kifelé dőlve előbb-utóbb elszakítják
magukat a főépülettől.
- Bár az összedőléstől még nem tartunk, a felújítást nem akkor kell kezdeni,
amikor már nagyon komolyak a gondok, hiszen a bajt megelőzni olcsóbb, mint utána
orvosolni. A vendégségben itt miséző gödöllői premontreiek mondották, nagy álmuk,
hogy a zsámbéki templomot egyszer egészben láthassák! Nem szeretnénk olyan helyzetbe
kerülni, hogy majd a lébényi romokat kelljen hasonlóképpen felépíteni! 2006-ban
ünnepeltük a templom 800 éves jubileumát és azóta igyekszünk felhívni az illetékesek
figyelmét, hogy kormányzati vagy európai uniós pályázati segítség nélkül az
egyház nem tudja a több száz milliós helyreállítást megoldani. Az ígéreteken
kívül más bíztatást eddig nem kaptunk - elemzi a helyzetet Gőgh Tibor, egyben
hangsúlyozza, hogy nem csak nemzeti, hanem nemzetközi szakvélemények szerint
is európai értékű kincsről van szó, ezért az egész földrész veszítene, ha elpusztulna
ez az ilyen méretekben igen ritka Árpád kori épület.
A Közép-dunántúli Türje község 1234-ből származó premontrei temploma nem szerepelt
a híradásokban, ám helyzete semmivel sem rózsásabb. Sőt! A helybeli plébános,
Horváth atya annyira reménytelennek látja a helyzetet a folyamatos, igen magas
szintről érkező, beváltatlan ígérgetések után, hogy bár beenged az épületbe,
nem kívánja sokadszorra elmondani ugyanazt. Amit látunk, az valóban lehangoló.
Az ország legrégibb téglatemplomának falairól peregnek a freskók, pusztulnak
a falak és a még látható értékeknek olykor a látogatók sem mérik fel a jelentőségét.
Nem is oly régen történt, hogy egy nagyobb létszámú csoport távozása után kiderült,
valaki kékre mázolta az oltár tabernákulumát. A templomhoz tartozott gazdasági
épületek szintén ebek harmincadjára kerültek.
 |
 |
|
A türjei templom kívül és belül |
|
Sümegen egészen más borzolja
a kedélyeket. Amint arról a 2008/30. számunkban tudósítottunk, az osztrák származású
Franz Anton Maulberstch 1756-58-ig, mindössze három év alatt kifestette az újonnan
épített római katolikus templomot. Freskóit csak 1966-68 között restaurálták.
Nagy József plébános már másfél évtizeddel ezelőtt jelezte a műemlék felügyeletnek,
hogy tenni kéne a megóvásáért, majd a tétlenséget elunva felkérte Tarr György
restaurátorművészt a munkát megelőző kutatási terv elkészítésével. Ezt 2007
szeptemberében elküldték a Kulturális Örökségvédelmi Hivatal (KÖH) keszthelyi
regionális irodájához, amely miután fél évig vizsgálta a nagy tapasztalatokkal
rendelkező Tarr György jogosultságát, érdemi válasz helyett a Magyar Képzőművészeti
Egyetem növendékeit ajánlotta a szakembert is próbára tevő feladat elvégzésére.
Azóta sem történt semmi előrelépés, pontosabb annyi, hogy a templom a megyei
közgyűléshez a freskók felújítására benyújtott pályázatán nyert kilencszázezer
forintot a felhasználás meghiúsulása miatt elvesztette. Pedig a tervezett felújításnak
a szükségszerűség mellett időszerűséget is adott Maulbertsch munkájának és a
templom felszentelésének 250 éves évfordulójának megünneplése augusztus 2-án.
Nagy József azonban hiába jelezte a KÖH-nek, hogy ebből az alkalomból külföldi
vendégek is érkeznek Maulbertsch szülőfalujából, akik nagyon büszkék, hogy egész
Európában ez az egyetlen templom, amit híres szülöttjük festett teljes egészében.
- Én ezúttal sem kaptam választ, Tarr művész úrhoz érkezett egy levél restaurálási
munkáját elutasító fellebbezésére. A zsúfolásig megtöltött templomba meghívtam
az itt korábban szolgálatot teljesítő atyákat is, a misét Dr. Márfi Gyula érsek
atya celebrálta. Úgy érzem a Magyar Katolikus Egyház kiszolgáltatott a Kulturális
Örökségvédelmi Hivatallal szemben, amely tapasztalatom szerint most is úgy működik,
mint a Kádár-rendszerben. Sajnos a püspöki karban nincs olyan érdekképviseleti
szerv, amelyhez panaszunkkal fordulhatnánk. Így nem csoda, hogy legutóbb egy
angol csoport is hüledezett, hogy mennyire rászorulna a templom a felújításra.
Számukra lefordíttattuk a magyar-német szövegű táblánkat, amin ez olvasható:
"Templomunk 250 éves. Erre az alkalomra szerettük volna felújítani a karzaton
lévő freskókat, de a Kulturális Örökségvédelmi Hivatal nem engedélyezte."
- idézi a feliratot Nagy József.
 |
|
Nagy József plébános |
Az ügyben megkerestük Máthé
Gézát, a KÖH Közép-dunántúli műemlék felügyelőjét, aki azonban szabadsága miatt
nem tudott válaszolni kérdéseinkre. A hivatkozott fellebbezés elutasításából
szerencsére megtudtuk, hogy bár oldalakon keresztül indokolja a KÖH, hogy miért
nem fogadták el Tarr György restaurálás engedélyezési kérelmét, arról a plébánost
azóta sem értesítette senki, hogy ebben az esetben mi lesz a pusztulásra ítélt
freskók sorsa.
Sikerült viszont találkoznunk Figler Andrással, a KÖH Nyugat-dunántúli Irodájának
vezetőjével, aki elmondta, hogy örökségvédelmi gazdálkodásról azért sem beszélhet,
mert a bírságokból befolyó összegen kívül lényegében nincs miből.
 |
|
Figler András |
Gondjaikat azért kötötte
elsősorban a jáki és lébényi templomokhoz, mert azokat szinte egész Európában
mindenki ismeri, de a kisebb értékeket már kevésbé. Az áldatlan állapotok megváltozáshoz
egész örökségvédelmi felfogásunkat kellene teljesen új alapokra helyezni, mégpedig
ifjú korban elkezdett szemléleti neveléssel. Több olyan polgármestert ismer,
aki számára csak az számít eredménynek, ami nagy, betonból van és iszonyúan
drága, viszont ami mellette van és kicsi, azt hagyja elpusztulni. Jelenleg hiába
próbálja megvédeni az ország fantasztikus építészeti örökségét a műemlékvédelem,
amíg a jogszabályon kívül más eszköz nincs a kezében. Újra kellene gondolni
a védési stratégiát és a támogatási rendszert!
Mivel az épített kulturális örökség meg nem újuló tőke, ha egyszer elpusztult,
többé nem pótolható, viszont fennmaradása esetén Figler András szerint hasznosítható
lenne. Ma nem jönnek Magyarországra turisták, hogy megegyenek egy pörköltet,
de ha akad, amit érdemes megnézniük, esetleg a közeli vendéglőben fognak étkezni.
Vallja, hogy Magyarország minden településén lehetne találni olyan kisebb értékeket,
amelyeket egymással összekötve turisztikai programként lehetne hasznosítani,
így az örökség védelme nem válna öncélúvá.
- Az említett két templomot is megpróbáltam bevonatni a regionális operatív
programokba, de lehetetlennek bizonyult pedig nagy turisztikai vonzerőt jelentenek,
és az egyház, mint tulajdonos, nem tud ennyi pénzt előteremteni. Ha egy ingatlannak
kulturális értéke van, az nem csak a tulajdonosé, hanem a közösségéé is, márpedig
a közösség legmagasabb szintű képviselője az állam, ezért a megőrzésbe anyagilag
is be kell szállnia. Más államokban megtalálták ennek a módját, pl. adókedvezményekkel.
Úgy tűnik, hogy a szegénység ellenére nálunk is van pénz. Néhány izmos BKV végkielégítésből
nagyon sok mindent meg tudnék oldani - állítja a szakember.
Itt tartunk és az említett BKV csak egyetlen példa az országban feleslegesen
elköltött milliárdok sorában, miközben a műemlékvédelem, mint láttuk, nem képes
az önálló gazdálkodásra.
Rangosabbnál rangosabb közéleti méltóságok ígéreteiben persze nincs hiány, ezt
mind a négy egyházi épület esetében halottuk. Csak nem kéne megvárni azt a napot,
amikor a múló idő végleg leveszi az illetékesek válláról a felújítással járó
gondokat.
Szakács Gábor
Fényképek: T. Szántó György
Magyar Demokrata 2009/38.
Kőröshegyi völgyhíd
43 milliárdba került, miközben egy délebbre épített alagút ennél jóval olcsóbban, a sima terepen futó autópálya pedig 3,5 milliárdból megúszható lett volna.Informatikai tender
Központi Szolgáltatási Főigazgatóság 43 milliárd forint értékben írt ki pályázatokat számítógépek, adatbázis-kezelő programok, szolgáltatások számára. Kormányszóvivő igyekezett megmagyarázni a értelmetlenül magas összeget.Kormányzati negyed
A Nyugati pályaudvarra tervezett és leállított kormányzati negyed fölöslegesen kidobott 9 milliárdba került.4-es metró
Előreláthatólag 600 milliárd forint lesz, ami 30 év alatt sem térül meg.Hévizi gyógyfürdő
A felújítás nem megfelelő kivitelezése miatt 170 milliós többlet költség jelentkezett.BKV végkielégítések
Szalainé Szilágyi Eleonóra 100 millió, 12 további vezető beosztású tisztségviselő összesen 370 millió forintot kapott.
 |
|
Pusztuló
műemlékeink
|
|
|