Nyitólap
ROVÁSÍRÁS
A Forrai-féle betűsor használatáról

A Forrai-féle betűsor használatáról

Írásom arra a kérdésre szeretne választ adni, hogy miért a Forrai féle rovásírás betűsor a legalkalmasabb napjainkban történő használatra.

Ősi írásunknak megközelítőleg félszáz betűsora maradt fenn s aki ezeket összehasonlítja, láthatja, hogy nem sokkal nagyobbak az eltérések, mint ha ötven különböző foglakozású és életkorú embert megkérnénk, hogy írja le a latin ábécét, vagy végig kísérjük a latin ábécé fejlődésének útját a Kr. e. 6. századtól.

Rovásírás tankönyvemben Debreczenyi Miklós táblázatának segítségével bemutatok kilenc történelmi betűsort, valamint Magyar Adorján és Forrai Sándor ábécéit. Napjainkban e két utóbbi a legismertebb, Magyar Adorján betűsorának ismertségét Nyers Csaba népszerű naptárainak köszönhetjük.

A történelmi ábécék többsége 32 betűből áll (könnyen megjegyezhető, ahány fogunk van) és hosszú magánhangzókat nem tartalmaz.

Az első É betű a 16. sz.-ban jelenik meg a Csepregi Ferenc féle palatáblán, majd 1654-ben Miskolczi Csulyák Gáspár emléksorában, 1678-ban Harsányi Jánosnál, 1700 körül Kapossi Sámuelnél, 1719-ben pedig Örtel Gottfrid Jánosnál, a további felsorolás nem e rövid dolgozat tárgya.

Az első Á betű szintén a Csepregi palatáblán jelenik meg, majd egy változata 1751-ből, Bod Péter megfejtést tartalmazó másolatán a Csíkszentmártoni rovásfeliratról. Debreczenyi Miklós 1914-ben táblázatában utal az A és Á megkülönböztetésre.

Erdélyi feliratoknál és székelykapukon gyakori mind az A, mind az Á hangértékre a Forrai féle Á-hoz hasonló jel használata. (Lásd Forrai Sándor Rovásíró Kör Fényképtára: www.rovasirasforrai.hu)

Az Á és É betű A-tól és E-től megkülönböztető használata aztán mind gyakrabban feltűnik az 1930-as, 40-es években, többek között a cserkész betűsorokban és Barátosi Lénárth Lajosnál. Általánossá azonban Magyar Adorjánnak köszönhetően válik, akinek ábécéje 34 betűs.

Fontos szabály, hogy rovásírásunkban csak azokat a betűváltozatokat használhatjuk, amelyek valamely régi, hiteles betűsorban előfordulnak. Ehhez alkalmazkodott Forrai Sándor gyors és gépírás tanár, rovásírás kutató, írástörténész (1913-2007), amikor a magánhangzók hosszú változatait hiteles emlékekből válogatta össze. Itt mindegyikre csak egy példát hozok fel, bár többet is lehetne.

Á: Nikolsburgi Ábécé: 1483 előttről
É: Miskolczi Csulyák Gáspár emléksora: 1654
Í: Konstantinápolyi rovásemlék: 1515
Ó: Bél Mátyás betűsora: 1718
Ő: Nagybányai betűsor: 1820 körül
Ú: Kapossi Sámuel betűsora 1700 körül
Ű: Nikolsburgi Ábécé: 1483 előttről

Forrai Sándor tehát egy olyan korszerű betűsort hozott létre, amellyel a magyar nyelv hangjait az iskolai helyesírás szabályinak megfelelően maradéktalanul le lehet jegyezni és a történelmi hitelességnek is megfelel. Betűinek száma 39. Oktatási gyakorlatom kezdetén több betűsorral próbálkoztam, azonban rövid időn belül a kikristályosodott, hogy a Forrai Sándor által összeállított betűsor sajátítható el legkönnyebben. Ennek oka bizonyára az, hogy Forrai Sándor maga is tanári végzettséggel és gyakorlattal rendelkezett, mint jómagam is. Mivel írásaim célja nem a bírálat, hanem a rovásírásról való ismeretek terjesztése, népszerűsítése és értékelése, nem részletezem, hogy egyéb betűsorok miért nem alkalmasak az oktatásra.

Sajnos azonban az idegen szavak és nevek tömeges előfordulása nyelvünkben, új gondokat vet fel. Az idegen betűk mind gyakrabban és kikerülhetetlenül jelennek meg. Ezek használatára a következő megoldást ajánlom:

Qu: rovás KV pl. Quartz, Quarelin
X: rovás KSZ pl. Taxi, foxi
W: rovás V pl. Wesselényi, Wass
Y: rovás I vagy J pl. Ybl Miklós, New York, yoghurt

A DZ és DZS egyértelműen a rovás D és Z, illetve D és ZS betűk alkalmazásával oldható meg.

Végül egy Forrai Sándor idézet:

"...a magyar nyelvet latinbetűs írással jegyezni csak nagy torzítás árán, vagy egyáltalán nem volt lehetséges. Az Olvasó minduntalan tanúja lesz annak a harcnak, ahogy nyelvünk küzdött a betolakodó idegen betűkkel szemben." (1985)

Mellékletek:

A Nikolsburgi Ábécé 1483 előttről

Debreczenyi Miklós által bemutatott táblázatok (1914)

Magyar Adorján betűsora 1960 körül

Forrai Sándor betűsora 1996

Friedrich Klára betűtanítási sorrendje 2005


Irodalom

Thelegdi János: Rudimenta, azaz a hunok régi nyelvének elemei-1598 (Ars Libri Kiadó, 1994)
Forrai Sándor: Küskarácsonytól Sülvester estig (1985)
Forrai Sándor: Az ősi magyar rovásírás az ókortól napjainkig (1994)
Forrai Sándor: A magyar rovásírás elsajátítása (1996)
Friedrich K.-Szakács G: Kárpát-medencei birtoklevelünk a rovásírás (2003)
Friedrich Klára: Rovásírás tankönyv és szakköri ötlettár (2003)
Friedrich Klára-Szakács Gábor: Ősök és írások (2008)
Mandics György: Róvott múltunk (2010)
Szakács Gábor: A kortárs rovásírás atyja (Beszélgetés Forrai Sándorral, Magyar Demokrata, 2003/7)
Szakács Gábor: Tájékoztató füzetek a Kárpát-medencei Rovásírás Versenyekről (2000 - 2009)

2010/8

Friedrich Klára

Nyitólap
ROVÁSÍRÁS
A Forrai-féle betűsor használatáról
Oldal tetejére