Nyitólap
ROVÁSÍRÁS
Elhagyható-e a rovásírásban a H betű a szavak elején?

Elhagyható-e a rovásírásban a H betű a szavak elején?

Írta: Friedrich Klára


Többen feltették a címben szereplő kérdést, válaszom a következő:

A H betű elhagyására a szavak elején Forrai Sándor mutat 5 példaszót tankönyvének a rövidítéses rovásírásról szóló részében, de nem részletezi, hogy mely rovásemlékek alapján. 1. ábra Ennek néztem utána. A hiteles, történelmi rovásemlékek között mindössze két példát találtam, mindkettőt a L.F. Marsigli által másolt XII-XIII. századi botnaptáron.


1. ábra

Az egyik a botnaptár 3. oldaláról (Marsigli 679. lap) a (h)ERÓDES szó. Forrai Sándor, mint gyorsírás tanár a szót elemezve jegyzi meg, hogy a gyorsírásban is ugyanígy elhagyják a H-t a szó elején.


2. ábra

A másik a (h)OGYszó a rovásbot 4. oldaláról (Marsigli 681. lap). Azonban a rovásboton nem csak kettő, hanem három szó kezdődik H-val. A harmadik aHÁLA, mely két szó távolságra áll a (h)OGY előtt és a rovó itt nem hagyta el a H-t, hanem kiírta. Kettő-egy, mondhatnánk.


3. ábra

Ugyanez a helyzet a szó közben lévő H betűkkel, ebből is három van: GOT(h)ART, MI(h)ÁLY és BÖTLEHEN.(Marsigli 679 és 683. lap) A két férfinévben elhagyta, a Betlehem szóban kiírta a H-t a rovó.

A botnaptár Marsigli által lejegyzett ábécéjében is szerepel a rovás H, eH hangértékkel. Méghozzá az a hajlított H, amelyet sajnos a 1990-es években hibásan foglalták le a rovásemlékekben nem létező zárt E számára.

Thelegdi ábécéjében a H betű aH hagértékkel jelenik meg.

Mint már másutt is írtam, a botnaptárt készítője emlékeztetőnek használta, ezért a rövidítései egyediek és változóak. Tehát nem általánosan használt szabályról van szó még a botnaptáron belül sem! Annál is inkább, mert a többi rovásemlékünkben mindenütt kiírták a H-t a szavakban. Itt csak az ismertebbeket említem: Thelegdi János, Miskolczi Csulyák Gáspár, Portsalmi András, Bél Mátyás írásaiban és a Homoródkarácsonyfalvi Rovásemléken két helyen is. Ez utóbbi szintén rövidítéses, összerótt szöveg. A 4. ábrán Miskolczi Csulyák Gáspár emléksorát látjuk 1654-ből, két szó eleji H is előfordul benne, mindkettő kiírva.


4. ábra

Nem javaslom tehát a H betű elhagyását még a rövidítéses rovásírásban sem, mert ha a szövegből nem derül ki egyértelműen a jelentés, vagy nincs hosszabb szöveg, félreértésekre ad alkalmat. Nem mindegy, hogy: hadakozik-adakozik, hagy-agy, harc-arc, havas-avas, héber-éber, Hold-old, héj-éj, heves-eves, hideg-ideg, hámor-Ámor, homár-Omár, holló-olló, hír-ír, Honthy Hanna vagy Onthy Anna és még sorolhatnám. Nem szép, ha rovásírással őseinket, a hunokat unok-nak, nemzeti hőseinket, a Hunyadiakat Unyadiak-nak írjuk.

A magyar nyelv tőhangsúlyos, a hangsúly mindig az első szótagon van, ezért sem ajánlatos az első betűt elhagyni a leírt szavakból. A H kihagyása a latin betűs írásból ered, a régi szövegekben fordul elő. Többek között a legrégibb magyar csízióban, azaz versbe szedett naptárban: ogh=hogy. Vagy L. F. Marsigli térképein: Arunzek=Háromszék, Kiczin Moacs=Kis Mohács, Isola de Moaz= Mohácsi sziget, Ertzegovina= Hercegovina...

A kérdésre a válasz tehát: mivel van rá hiteles történelmi példa, a H betű elhagyása a szó elején nem minősíthető hibának, de értelmetlen, félreérthető, magyartalan szavakat eredményez és csupán egyetlen betűhelyet nyerünk alkalmazásával.

2006/12

Irodalom
Forrai Sándor: A magyar rovásírás elsajátítása (Szerzői kiadás, 1996)
Forrai Sándor: Az ősi magyar rovásírás az ókortól napjainkig (Antológia Kiadó, 1994)
Kisari Balla György: Marsigli tábornok térképei (Szerzői kiadás, 2005)
Molnár József - Simon Györgyi: Magyar Nyelvemlékek (Tankönyvkiadó, 1980)
Sebestyén Gyula: A magyar rovásírás hiteles emlékei (1915, Tinta Könyvkiadó, 2002)

Nyitólap
ROVÁSÍRÁS
Elhagyható-e a rovásírásban a H betű a szavak elején?
Oldal tetejére