Nyitólap

ROVÁSÍRÁS

Csíkmadaras templomának rovásjelei

Székelyföld művelődéstörténetét kitűnően ismerő Gondos Béla hívta fel figyelmemet a csíkmadarasi római katolikus templomban lévő jelekre, tőle kaptam a jó minőségű fényképeket is, köszönet érte.

Kép

A település a szintén régi jelképekben gazdag Csíkrákostól északra 5 kilométerre terül el. A jelenlegi templom helyén a 15. században már állt egy templom s annak a bejáratát szegélyező feliratos kőkeretet építették be a mostaniba a sekrestyéhez.

2012-ben tekintettük meg Szakács Gáborral az írásemléket, ekkor mértük le: Teljes hossz: 44 cm. Jobbról az első jel magassága: 11cm. balról az első jel bal szára: 6 cm. Egyúttal köszönjük Tisztelendő Balázs Dénes plébános szíves tájékoztatását.

Rajz

A csíkmadarasi római katolikus templom történetét a Youtube-ra feltöltötte: RAstudioNET, 2009/12/21-én, ebben Balázs Dénes plébános a rovásfeliratra is kitér a 2.55 perctől 3.40 percig.

Megtudjuk tőle, hogy "az ajtónak rovásírásos felirata van. 2000-ben volt itt egy budapesti csoport, melyben rovásírók is voltak, lefilmezték, lefényképezték, majd érkezett a megdöbbentő megfejtés: BŰNÖS, AKI FÉL"

A megfejtés engem is megdöbbentett, hiszen a feliratban sehol sem találom a rovás B, Ű, S és L betűjét. Az N betűt is csak akkor, ha az ajtókeret bal oldalán lévő Hold ábrázolást N betűnek, a mandula alakú jelkép "szárát" pedig I betűnek értelmezem. Ez viszont nem tartozik a fenti rovás sorba, így a betűk sorrendje nem adja ki a "bűnös, aki fél" szöveget, melyből egyébként is hiányzik a legmarkánsabban mutatkozó rovásjel, a V.

Véleményem szerint a jelek három betűrendszerhez is tartozhatnak:

I: Székely-magyar rovásírás: 1: É, 2: F, 3: K, R vagy Ö, 4: LY vagy mandorla, 5: V,

A jelek párhuzamai:
1. Az É párhuzama: A gyergyóalfalui temetőben, továbbá Vitéz Szakonyi István betűsorában, 1963-ból, mely Fehérné Walter Anna könyvében található (1975/2/293) Valamint Verpeléti kis Dezső (1933) két rovásos ivócsanakján, E és É hangértékkel, Tomory Zsuzsa könyvében, (MBE, 1995/170)
2. F párhuzamai: Szekeres Lajos parajdi székelykapuján, valamint Csepregi Ferenc palatábláján az F szintén egy üres karika. (Forrai Sándor: 1994/365, Marton Veronika: 2008/6)
3. A Nikolsburgi betűsor Ö betűjére hasonlít, bár ez itt ahhoz képest fekvő formában van.
4. Mandorla: Szenteket körülvevő mandula alakú dicsfény, pl. a bögözi templomban, ahol a rovásemlék a Jézust körülvevő mandorlában található.

II. Görög írás: 1: elfordított Omega, 2: O (omikron) 3: Z (zeta) vagy NŰ 4: mandorla 5: SZ (szigma) MŰ

III. Germán, skandináv runák: 1: P, 2: NG (többnyire szögletes, de van kerek változata is, pl. Joh. F. 303. oldal), 3: J, CH vagy É, 4:? 5: E

Véleményem szerint a germán-skandináv runákat kizárhatjuk a megfejtési kisérletből, mivel kevesebb jel egyezés van, mint a székely rovással vagy a görög betűkkel.

Ajtókeret bal oldalán: Hold és Nap jelkép, vagy Hold és csillag. Ez utóbbi valószínűbb, mert a csillag kisebb a Holdnál. A Nap vagy csillag a rovás ezres szám jele is lehet.

Fölöttük a mandorla, melyen lehet egy rovás Í, I betű és a görög T.

Hasonló I betűt láthatunk Miskolczi Csulyak István egyik rovás ábécéjében a 17. sz. elejéről.

A görög T (tau), mely Szent Antal és Szent Ferenc keresztjeként is ismeretes.

A keret jobb oldalába egy nagyobb mandorlát véstek, szintén a rovás Í, I vagy a Tau kereszttel.

A székely-magyar jelek jogosultságát a párhuzamokon kívül a székely jelképek, a Nap (csillag) és Hold ábrázolása bizonyítja. Vegyes székely és görög szöveget, jelképeket gyanítok.

A keret felső részén az öt jel olyan szavak kezdőbetűi, melyek magyarul és görögül is értelmezhetőek. Ezt a régi alkotók tudatosan készítették így.

A mandorla, a Tau kereszttel a Hold sarlójába vésve szintén azt jelentheti, hogy vallási béke uralkodott a régi templomban a székely hagyományokat őrző, római katolikus és görögkeleti vallást gyakorlók között.

Szöveges megfejtést adni csak erős feltételezés szintjén lehetne. Talán a régi templom egyházi, építési irataiban rábukkanhatunk, hogy mely magyar és görög szavak tartoznak a kőkereten lévő kezdőbetűkhöz.

Fénykép: Gondos Béla
A rajzot készítette: Friedrich Klára

Irodalom:
Fehérné Walter Anna: Az ékírástól a rovásírásig (Buenos Aires, 1975)
Forrai Sándor: Az ősi magyar rovásírás az ókortól napjainkig (Antológia, 1994)
Hoppál-Jankovics-Nagy-Szemadám: Jelképtár (Helikon Kiadó, 2004)
Tomory Zsuzsa: Kezdeteink (Miskolci Bölcsész Egyesület, 1995)

Nyitólap

ROVÁSÍRÁS

Csíkmadaras templomának rovásjelei

Oldal tetejére