Magyar? Örökség Díj
|
|
|
Magyar? Örökség Díj
|
|
|
Magyar? Örökség Díj |
Kertész Ákos 2011. augusztus
29-i, Amerikában megjelent levelét soha nem szabad elfelejtenünk és megbocsátanunk.
Az őt eltartó, neki kényelmes, munka nélküli életet biztosító dolgozó magyar
embereket, az egész magyar nemzetet alázta meg a szintén rajtunk élősködő nemzetközi
rajongótábora tapsától, támogatásától és bíztatásától kísérve. Megnöveli ez
az eset a díjakat osztók felelősségét is.
Itt most a Magyar Örökség
Díjat osztók felelősségét szeretném egy eset kapcsán említeni. Nem emelek kifogást
senki ellen, aki a Díjat megkapta, de egy ember, egy ügy mellett
szeretnék szólni.
Amikor a Magyar Örökség
Díjat megalapították, Szakács Gáborral úgy éreztük - a díj elnevezése okán -
mintha a rovásírásnak és Forrai Sándornak találták volna ki. Mert mi lehet szentebb
magyar örökség, mint ősi írásműveltségünk és ki érdemelné meg jobban a díjat,
mint ennek az írásműveltségnek az akkor 92 éves tudósa, kutatója, terjesztője?
S nem csak mi éreztük így, hanem azok is, akik támogatták javaslatunkat, beadványunkat:
az Érdi Rovásírók Klubja, a Szegedi Rovó Kör, a Móri rovásírók baráti Köre,
a Forrai Sándor Rovásíró Kör tagsága és sok egyéni csatlakozó.
Szakács Gábor 2005 májusában készítette és nyújtotta be a pályázatot, azonban azóta sem kapta meg sem Forrai Sándor, sem a rovásírás a díjat. Azóta sajnos elhunyt 2007-ben Forrai Sándor, idén pedig Varga Zoltán, az Érdi Rovásíró Klub vezetője is távozott közülünk. ("Méltatás"... Megtekintés)
A díjat évente négyszer osztják ki, tehát a pályázat benyújtása óta kb. 25 alkalommal nem találták a díjra méltónak a magyarok legjelentősebb műveltségi örökségét és tudósát. Idén, 2011 februárjában Szakács Gábor ismételten, még alaposabb indoklással, még több támogatóval nyújtott be pályázatot, amelyből egy részletet itt közlök:
"Szakács Gábor vagyok, a Forrai Sándor Rovásíró Kör alapítója, vezetője. A mellékelt beadvánnyal a Magyar Örökség Díjra javaslom a szélesebb körben székely-magyarnak nevezett rovásírást, egyúttal legújabbkori megújítóját, Forrai Sándort.
A pályázat a méltatás címet kapta, noha annak kedvező megítélése esetén a méltató(laudátor) személyét majd Önök választják ki. A méltatás 11 számozott pdf oldalból áll, képeket is tartalmaz és két fő fejezetre oszlik, amelyben Forrai tanár urat és a rovásírást mutatom be röviden, nem sorrendiségi alapon.
Nyilvánvaló, hogy amennyiben az Alkotások csoportban a rovásírást részesítenék a Magyar Örökség Díj-ban, az nagyban segítené Nemzeti Alaptantervbe történő bekerülését, amelyről már szakpolitikusokkal is tárgyaltam, akik nem zárkóztak el a megvalósításától.
A pályázatba ezúttal csak a Támogatók nevét és esetenként az általuk képviselt szervezeteket építettem be, de szükség/kérés esetén a nekem 12-es betűmérettel is 20 oldalas, számítógéppel küldött, címmel és aláírással ellátott részletes válaszokat is eljuttatom Önökhöz."
Sajnos ez a beadványunk
is sikertelen volt, de ezt csak közvetett úton tudtuk meg, nem is értesítettek
róla, hogy megkapták-e pályázatunkat, az elutasításról visszajelzés szintén
nem érkezett. Milyen módszer ez? Mintha kegyet gyakorolnának a pályázóval, aki
bátorkodott megkeresni a nagyhatalmú bizottságot!
2011 szeptemberében például a következők kapták a Magyar Örökség Díjat: Magyaródy Szabolcs kanadai magyar könyvkiadó, Ablonczy László újságíró, Schweitzer József nyugalmazott főrabbi, Rieger Tibor szobrászművész, Kelemen Lajos történész és könyvtáros, Hauszmann Alajos építész. (Forrás: Magyar Nemzet, 2011/9/17)
Időközben a magyar kormány nagyon bátran és helyesen visszavette a díszpolgári kitüntetést Kertész Ákostól. Azért bátran, mert állnia kell a belső és külső támadásokat emiatt, ugyanúgy, mint a filozófus ügy idején. Reménykedjünk, hogy a díj döntőbizottsága nem fogja Kertész Ákos "fájdalmát" a Magyar Örökség Díjjal csillapítani.
Friedrich Klára
 |
|
Magyar? Örökség Díj
|
|
|